Az elfogadott 2024. őszi adómódosító törvény újdonságai – extra szocho a TBSZ számlákon

Az Országgyűlés a héten elfogadta a 2024. őszi adómódosító törvényt, amelyhez a törvény megszavazása előtt számos szakmai szervezet és egyéni képviselői javaslat is érkezett. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény a Magyar Közlöny 119. számában található (2024.11.28.).
A törvény tervezetéről (a továbbiakban: Tervezet), valamint a törvényjavaslatról (a továbbiakban: Javaslat) szóló korábbi hírleveleinkben (I., II., III., IV.) foglaltakhoz képest a végül elfogadott törvényszöveg az alábbi fontosabb változásokat tartalmazza.
Személyi jövedelemadó
Az első házasok kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét 2025-től kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.
2025-től új SZÉP-kártya alszámla bevezetésére kerül sor, “Aktív Magyarok” megnevezéssel, az aktív életmód előmozdítása céljából. Az ezen alszámlán lévő összeg felhasználásának részletszabályait a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet fogja tartalmazni. Az alszámla keretösszege 120 ezer forint, ami független a rekreációs keretösszegtől. A munkáltató az alszámlára által utalt összeg 120 ezer forintig béren kívüli juttatásként, e felett egyes meghatározott juttatásként adózik. Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor a 120 ezer forintos keretet arányosítani kell, ha viszont a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg, a teljes 120 ezer forint jár.
Új béren kívüli juttatási elemként jelenik meg a munkáltató által 35. életévét be nem töltött
munkavállalójának lakhatási támogatás címén
- lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy
- lakáscélú hitel törlesztéséhez adott,
a lakáscélú keretösszeget (évi 1 millió 800 ezer forint vagy annak arányos része) meg nem haladó része. A keretösszeget meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként adózik. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemélynek különbözeti bírságként kell bevallania és megfizetnie. A munkáltatót lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig adatszolgáltatási kötelezettség terheli a NAV felé a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról. A béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes feltételeit kormányrendelet fogja meghatározni.
Szociális hozzájárulási adó
2025-től a tartós befektetési számlán elhelyezett befektetés hosszú távú befektetésként történő kezelését ösztönző módosításként az elfogadott törvény szövegébe bekerült, hogy 13%-os szociális hozzájárulási adó-kötelezettség keletkezik a lekötési hozam kapcsán, ha a TBSZ számla 3 éven belül feltörésre kerül, míg a 4-5. évben történő feltörést 8% szocho terheli. Nem terheli szocho a TBSZ számlán lévő hozamot, ha a rajta lévő összeg felvételére az 5. évet kerül sor. A továbbiakban tehát a befektetési jegyek hozamát terhelő szochot nem lehet majd elkerülni azáltal, hogy a befektetési jegyet TBSZ számlára vásároljuk, majd ezt követően a TBSZ számlát feltörve értékesítjük a megvásárolt befektetési jegyeket.
Társasági adó
A törvényjavaslat eredeti szövege által javasolt kiegészítés szerint 2025. január 1-től a társasági adó alapjában a törvény erejénél fogva elismertnek minősülnek egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások, ha teljesülnek a rendelkezésben foglalt feltételek.
A törvény elfogadott szövege szerint ezen túl a törvény kihirdetését követő 31. naptól a látványcsapatsport-támogatás újabb jogcímmel is bővül: a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is juttatható lesz támogatás. A kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a módosítás már a hatálybalépéskor folyamatban lévő (főszabály szerint a 2024/2025-ös támogatási időszakra vonatkozó) sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazandó.
Hatályon kívül kerül viszont a törvény kihirdetését követő 31. napon az a jogcím, amelyet 2020-ban a COVID-19 pandémiára tekintettel vezettek be, ezért a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek támogatására immár nem lesz adható támogatás.
Kisvállalati adó
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény paramétereinek változására tekintettel módosul a kisvállalati adóban érvényesíthető kedvezmény szabályozása, az érvényesítési időtartam a felére csökken. A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény 2025. január 1-től személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér lesz a foglalkoztatás első évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában.
Általános forgalmi adó
Míg a Javaslat még csak abban az esetben engedte volna meg, hogy az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhassa a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását, ha az importáló megbízható adózó, a végül elfogadott szabályozás értelmében már elegendő, ha nem minősül kockázatos adózónak. Így a működésüket kezdő adóalanyok általi import sincs kizárva ebből a körből. A nem megbízható (de nem is kockázatos) adózónak minősülő importáló esetén azonban szigorúbbak a szabályok: a közvetett vámjogi képviselőnek a képviseleti szerződés megkötését megelőzően és ezt követően, ha ugyanezen importáló képviseletében több importálás történik, havi rendszerességgel, a hónap utolsó napjáig partnerellenőrzést kell végeznie, amelynek eredményéről a NAV felé adatot kell majd szolgáltatnia. A partnerellenőrzés vizsgálati szempontjait a NAV a honlapján teszi majd közzé. A NAV továbbá kérelemre 8 napon belül biztosítja az importálóra vonatkozó adatok megismerését, amennyiben az importáló ehhez előzetesen hozzájárult.
Míg a Javaslat átmeneti rendelkezése az új szabályt még azon esetekben rendelte alkalmazni, amikor a termékimport utáni levonási jog keletkezésének időpontja 2025. január 1. napját követi, a végül elfogadott szöveg a legtöbb előírás tekintetében kimondja, hogy azok már a hatályba lépésének időpontjában érvényes, közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződésekre és az azok alapján történt importálásokra is alkalmazandók. Ilyen esetben a partnerellenőrzést első alkalommal annak a hónapnak az utolsó napjáig kell elvégezni, amelyben a hatályba lépést követően első alkalommal történik
Importálás.
További változás, hogy a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó rendelkezések végül nem 2025. január 1-jével, hanem csak március 1-jével lépnek hatályba.
Jövedéki adó
Az elfogadott törvényszöveg a Javaslatban tervezetthez képest kevesebb definíciót módosít: csak az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a gázolaj meghatározását.
A végül elfogadott szövegváltozat értelmében 2025. január l-jétől évi 50 ezer literes mennyiségi korlátig a saját szőlőből vagy borból tartályos erjesztéssel készített habzóbor is forgalmazhatóvá válik a borászatokban, mind az egyszerűsített adóraktárakban, mind a kisüzemi bortermelőknél.
Kiskereskedelmi adó
A módosító törvény egyértelműsíti, hogy platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység esetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt. Az adóalap meghatározásakor először minden, a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi árbevételt figyelembe kell venni, és ebből kell levonni külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó adót. Az új szabályok értelmében az adóalapba tartozik a kiskereskedő által kiállított, az értékesítésről szóló bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő szállítási díj is. Az elfogadott végső törvényszöveg továbbá adóelőleg-fizetési kötelezettséget is előír.
Helyi adók
A különleges gazdasági övezetek megszűnésével kapcsolatosan a Javaslat még tartalmazott az adóztatási hatáskör települési önkormányzathoz való áthelyezésével összefüggő szabályokat valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek azonban a végleges törvényszövegbe már nem kerültek be.
Illeték
Az elfogadott törvényszöveg értelmében változik a peres eljárásokban fizetendő illeték összege. Az elsőfokú polgári peres eljárások tekintetében fizetendő illetékek átalakítása során a sávosan meghatározott kombinált szabályozást alakít ki a jogalkotó. A módosítás lényegi eleme, hogy a kisebb pertárgyértékű- 10.000.000 forint alatti- perek esetében csökkentésre kerülnek az illetékek. Az illetékek emelésére a magasabb pertárgyértékű perek esetében kerül sor, valamint eltörlik az illeték felső határát. Ugyanakkor a 10.000.000 forint és 250.000.000 forint közötti pertárgyértékű perek esetében, ha a követelés vagy a követelés egy része lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kapcsolódik, csak az illeték felét, de legalább a 10 millió forintos pertárgyértékű per illetékének megfelelő 489.500 forintot kell megfizetni.
Eljárási szabályok
A végleges törvényszövegbe bekerült egy előírás, mely szerint, ha az adategyeztetési eljárás során az adózó az adóhatóság felhívására nem végzi el az adategyeztetést, kötelezően – nem mellőzhető módon – sor kerül háromszázezer forintos mulasztási bírság kiszabására.
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság által kiszabott üzletlezárás szankciót bírság megfizetésével megválthassa az adózó. Garanciális okokból erre csak akkor van lehetősége az adózónak, ha a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a mulasztási bírság megfizetése mellett az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti.
Amennyiben az adótörvény változásokkal kapcsolatban kérdések merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.