NAV hírek – TEÁOR váltás, HEM pontok utáni adózási kérdések, új, információcserére vonatkozó megállapodások, újabb GLOBE-adatlappal kapcsolatos információk

Bár az adótanácsadó- és könyvelő szakemberek még az év végi záráshoz kapcsolódó feladatokkal vannak elfoglalva, fél szemmel már érdemes figyelni a januártól bekövetkező adózással összefüggő változásokat is. Az őszi-téli adócsomag számos módosítást tartalmaz, amelyről korábbi hírleveleinkben mi is beszámoltunk. E mellett készülni kell az ügyfélkapunál bevezetésre kerülő kétlépcsős autentikációra, amely 2025. január 16-ától felváltja a jelenlegi használt ügyfélkapu használatot. E mellett milyen egyéb újdonságok merülnek fel? Röviden összefoglaljuk.

TEÁOR-váltás 2025. január 1-től

A gazdasági szervezetek tevékenységeit osztályozó TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtized alatt a gazdaság számos változáson ment keresztül, új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások születtek (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR. Erre tekintettel 2025. január 1-jével megváltozik. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel. A TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is.

Az új TEÁOR kódok változása miatt a vállalkozásoknak nem feltétlenül van teendőjük, azonban javasolt megvizsgálni, hogy az eddig használt TEÁOR kódok megfelelnek-e az új kódoknak is.

Az új szabályokról, kötelezettségekről részletes tájékoztató olvasható a NAV honlapján.

A magánszemélyek energiamegtakarításból származó bevételének adómentessége

Amikor egy magánszemély az otthonának energiahatékonyságát egy beruházás vagy felújítás keretében javítja, és erről hiteles energetikai tanúsítványt készíttet, hitelesített energiamegtakarítása (HEM) keletkezik, mely korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/B.§ (3) bekezdése alapján.

Annak érdekében, hogy a magánszemélynél ne eredményezzen adókötelezettséget hitelesített energiamegtakarításából származó bevétele, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) 2024. november 29-i hatállyal új adómentességi jogcímmel egészült ki, azzal az indokolással, hogy az Szja törvényben nevesített ilyen bevétel egyfajta felújításhoz kapcsolódó támogatás.

Az Szja törvény 1. számú melléklet 4.52 pontja alapján egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a végső felhasználó magánszemély az energiahatékonyságról szóló törvény szerint hitelesített energiamegtakarítást eredményező – nem egyéni vállalkozóként végzett – cselekményére (így különösen beruházásra, korszerűsítésre, felújításra) tekintettel e magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog), az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energiamegtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel.

A fenti rendelkezés már a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelemre alkalmazható (Szja törvény 108.§ (2) bekezdés).

A témában tájékoztató jelent meg a NAV honlapján is. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján olvasható bővebb információ.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a NAV tájékoztatás a HEM-pontok ellenében nyújtott, magánszemély által kapott szolgáltatások vonatkozásában irányadóak, azonban a szolgáltatás nyújtó társaságok esetében felmerülő áfa kérdésekre is érdemes figyelmet fordítani.

Elérhető a GLOBE-adatlap frissített verziója

Korábbi hírlevelünkben beszámoltunk róla, hogy a NAV közzétette a globális minimumadó bejelentési adatlapját.

Ezt követően a NAV december hónap folyamán közzétette újabb tájékoztatóját, a GLOBE-adatlap technikai frissítéseket tartalmazó legújabb verzióját, a pontosításokat is tartalmazó kitöltési útmutatót, valamint az XML előkészítését segítő meződefiníciókat.

A témával kapcsolatos NAV tájékoztató itt érhető el.

Bővülő információcsere lehetőségek

A nemzetközi szinten is egyre jelentősebb összegű adócsalások ellen minden ország megpróbál lépéseket tenni. Ilyen intézkedések egyike, hogy az államok a kettős adóztatást elkerülő egyezmények részeként, vagy attól elkülönülten, az adóügyi információcsere lehetőségét, illetve az adóügyi viták lezárását próbálják gyorsítani. Az utóbbi időben az alábbi megállapodások születtek a témában.

Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2024. évi XLIII. törvény (Megállapodás)

A NAV honlapján olvasható tájékoztató szerint a jövőben a Megállapodás biztosítja az információcsere zökkenőmentességét a két ország között.

A Megállapodás fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az amerikai féllel, az éves szintű vállalati jelentések automatikus cseréjén alapuló kölcsönös adóügyi segítségnyújtáson keresztül. A Megállapodás alapján a magyar állami adó- és vámhatóság kölcsönösen, automatikus módon kicseréli az amerikai partnerhatósággal a területén adóügyi illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső multinacionális vállalatoktól kapott ún. országonkénti jelentéseket.

A Megállapodás hátterét adó, az OECD keretében kidolgozott BEPS jelentések (adóalap-csökkentő és profitátcsoportosító magatartások) közül a 13. akcióterv foglalkozott a transzferár dokumentáció témájával és az országonkénti jelentések cseréjével. A jelentés keretében az OECD tagállamok minimumkövetelményként vállalták, hogy megvalósítják az országonkénti jelentések cseréjét. A csere jogalapját az OECD által kidolgozott, és a világ számos állama által aláírt multilaterális megállapodás biztosítja, amelyet Magyarország 2016 decemberében írt alá és 2017-ben törvényben kihirdetett. Tekintettel azonban arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem csatlakozott a multilaterális megállapodáshoz, kétoldalú megállapodás útján kell megteremteni a jogalapját az országonkénti jelentések cseréjének.

Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség kiterjed többek között az árbevétel összegére, az adózás előtti eredményre, a fizetett nyereségadóra, az esedékes nyereségadóra, a jegyzett tőkére, a felhalmozott nyereségre, az alkalmazottak számára és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközökre vonatkozó összesített információkra. A jelentéstételre csak azok a vállalatcsoportok a kötelezettek, amelyek legalább 750 millió euró konszolidált árbevétellel rendelkeznek.

A Megállapodás olyan eszközt ad az adóhatóság kezébe, amely lehetőséget nyújt a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékonyabb fellépésre, valamint elősegíti, hogy hazánk az adózói jogok egyidejű tiszteletben tartása mellett hatékonyabban érvényt tudjon szerezni a belső adószabályok rendelkezéseinek.

A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2001. június 20-án aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2024. évi XLV. törvény

A Magyarország és a Szerb Köztársaság között alkalmazandó, a 2003. évi XXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén kötött Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) módosító Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) célja az Egyezmény adóügyi információcserét rendező cikkének nemzetközi sztenderdeknek megfelelő aktualizálása. Az 1996-ban kihirdetett Egyezmény még nem tartalmazta a teljes körű információcsere lehetőségét. A Jegyzőkönyv szerinti módosítás ennek pótlására irányul.

Az Egyezmény megkötésének alapjául szolgáló OECD Modellegyezmény 2008. évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcsere lehetőségét biztosítja a Jegyzőkönyv szerinti módosítás. Az Egyezmény módosításával a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, kiterjesztve azt a forgalmi adóra is.

A Jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.

A Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, Budapesten, 2013. szeptember 12-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2024. évi XLVII. törvény

A Magyarország és a Svájci Államszövetség között alkalmazandó, a 2013. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) módosító Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) célja az Egyezmény OECD BEPS projektben meghatározott minimumsztenderdeknek megfelelő aktualizálása. A 2013-ban kihirdetett Egyezmény még nem tartalmazta ezen minimumsztenderdeket az Egyezmény Preambuluma, a 25. cikk, illetve 27A. cikk tekintetében. A Jegyzőkönyv szerinti módosítás ennek pótlására irányul.

Az Egyezmény módosításával a szerződő felek az adóügyi vitarendezés körében választottbírósági eljárást is alkalmazhatnak, illetve amennyiben az adózó megállapodásának vagy ügyletének fő célja az adóelőny megszerzése volt, megtagadhatják az Egyezmény nyújtotta kedvezményeket, ezzel hatékonyabbá téve az adóelkerülés elleni fellépést.

A Jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.