Elfogadták a tavaszi adótörvénycsomagot

A köztársasági elnök aláírta a tavaszi adótörvénycsomagot, amelyet egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény címmel tettek közzé a Magyar Közlöny 2025/73. számában.

A jogszabály számos adótörvényt módosít, a változások különböző időpontokban lépnek hatályba. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb változásokat.

Személyi jövedelemadó

Az Országgyűlés elfogadta a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj tekintetében, továbbá a három- illetve kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák által érvényesíthető adóalap-csökkentő tételekre vonatkozó javaslatokat. Eltérő a szabályozás a tekintetben, hogy mikortól megszerzett jövedelmekre alkalmazható a kedvezmény.

• A csed, a gyed és az örökbefogadói díj tekintetében az adóalap-csökkentés már 2025. július 1-jétől alkalmazható.
• A háromgyermekes anyák adóalap-kedvezménye 2025. október 1-jétől érvényesíthető.
• A kétgyermekes anyák adóalap-kedvezményére vonatkozó előírások 2026. január 1-től lépnek hatályba, több lépcsőben: 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek. 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek.
• A 30 év alatti anyák adóalap-csökkentő tétele 2026. január 1-től lesz érvényesíthető.

A jogalkotó a bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezéseket is beiktatott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, 2025. szeptember 1-jei hatállyal.

Az adómentességek terén bevezetett új szabályok közül említést érdemelnek az alábbiak:

• 2025. június 20-tól az adómentes jogcímek köre kiegészült az állam valamely alrendszerének költségvetése vagy az Európai Unió által finanszírozott felsőfokú szakirányú képzésekkel. Az adómentesség a jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatásra (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatásra, a képzés időszaka alatt biztosított étkezésre, közlekedésre, szállásra, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítésre, megélhetési támogatásra terjed ki.
• A céges kerékpár adómentes magáncélú használatához kapcsolódó teljesítménykorlát 2026-tól 750 W-ra emelkedik.

Társasági adó

A jogalkotó 2025. szeptember 1-jei hatállyal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvénybe (a továbbiakban: Tao tv.) is beiktatott a bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezéseket.

A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 2025. július 20-tól 100 százalékról 150 százalékra növekszik, a létszám felső határa pedig a mikrovállalkozói besorolási kritériummal összhangban 5 főről 10 főre emelkedik. A mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény bővülését adózói választás szerint már a 2025. adóévre is alkalmazni lehet.

Kedvezményezett eszközátruházás esetén 2025. június 20-tól a tartási kötelezettség részleges nemteljesítése esetén nem egyösszegben fordul vissza az elhalasztott adókötelezettség, hanem csak a nemteljesítő részre vonatkozóan, a tulajdoni hányad arányában, amelyet mind az átadónak, 5 mind az átvevőnek alkalmaznia kell. A kedvezményezett eszközátuházást érintő kedvező változást a 2025. január 1-jét követően felmerülő nemteljesítésre kell alkalmazni.

2025. június 20-tól a polgári jogi leválás társasági adó szempontjából deklaráltan kedvezményezett eszközátruházásnak minősül. A részt vevő felek mentesülnek a transzferár kötelezettségek alól. A kedvező transzferár-szabályt a 2024. december 31-ét követően megvalósuló leválásokra az adózó választása szerint alkalmazza.

Úgyszintén 2025. június 20-tól alkalmazható az az új szabály, amely szerint a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik. 

A módosítás alapján a csak az üzletvezetési helyet Magyarországra helyező cégekhez hasonlóan a határokon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló adózók is bejelenthetik az átalakulást megelőzően szerzett részesedéseiket. A 2024-ben megvalósult határokon átnyúló átalakulás következtében belföldi illetőségű adózóvá vált adózók akkor alkalmazhatják a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályokat, ha a rendelkezés 2025. június 20-ai hatálybalépésétől számított 75 napon belül bejelentik a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, korábban be nem jelentett részesedéseket. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiákra vonatkozóan új rendelkezéseket iktatott be a jogalkotó, amelyeket már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 750 W-ra emelkedik. E változás már a 2025. adóévre is figyelembe veendő. (Amint arról korábbi hírlevelünkben már volt szó, a Tao tv. nem írja elő, hogy kizárólag használat biztosítása esetén számolható el a költség. Ha tehát a vállalkozás a megjelölt körbe tartozó magánszemély részére tulajdonba ad a feltételeknek megfelelő kerékpárt, akkor a juttatás a magánszemély oldalán szja-köteles lesz, a vállalkozás ugyanakkor elszámolhatja a költséget.)

KIVA

Amennyiben könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során az adózó ismételten választja az adóalanyiságot, akkor az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, az áttérési különbözetre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak. A kivétel a módosítás szövegéből következően a hatályba lépést követő megszűnés/ismételt választás esetén alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy az egyesülés, szétválás önálló üzleti évet keletkeztet, a kisvállalati adóalap általános levezetése fennáll, a kivétel kizárólag a 28. § (4a) bekezdése szerinti áttérési különbözet figyelembevétele alól mentesít.

Globális minimumadó

A kiegészítő adóalanyiság adóhatósági bejelentésére több idő áll rendelkezésre, a határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjára módosul.

Általános forgalmi adó

A jogalkotó törvényi szintre emelte az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő kormányrendeleti előírásokat.

A közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán az adóalany alanyi adómentes minőségében jár el (ide nem értve az új közlekedési eszköz továbbítását), azaz ezen ügylet a belföldi alanyi adómentesség hatálya alá tartozik, az adómentességre jogosító értékhatár számítása szempontjából tehát figyelembe kell venni. Az értékhatár számítása szempontjából az ügylet kalkulált adóalapját (Áfa tv. 68. §) kell figyelembe venni.

2025. július 20-tól az elhunyt adóalany özvegyének, örökösének, cselekvőképtelenné vált adóalany törvényes képviselőjének, és a 9 mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató gazdaságátvevőnek lehetősége nyílik arra, hogy az alanyi mentességet soron kívül megszüntesse, és a tárgy naptári év hátralévő részére az általános adózási módot válassza. A jogalkotó így kívánta biztosítani, hogy az érintett körbe tartozó adóalanynak az átvett vagyontárgyak után ne keletkezzen adókötelezettsége.

2026-tól utazásszervezési szolgáltatások esetén a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetnie az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az utazásszervezési szolgáltatást adóalany veszi igénybe és egyúttal nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. Az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatásban ugyanakkor az adó alapját és az áthárított adó összegét továbbra is minden esetben szerepeltetni szükséges.

Idén július 1-től még nem kell adatot szolgáltatni a kézi nyugtákról, a mintegy 270 ezer érintett vállalkozásnak 2026. szeptember 1-ig lesz ideje felkészülni. Idén júliustól lehet e-pénztárgéppel nyugtát kiállítani, ezek használata is önkéntes marad azonban 2026. szeptember 1-ig.

A közvetett vámjogi képviselőnek a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásokban kell először nyilatkoznia az adó forintban meghatározott alapjáról és összegéről.

2026-tól, amennyiben az adóalany a jogelődje által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állít ki számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot, a jogelőd adószámáról is szolgáltat adatot. Csoportos adóalany általi teljesítés esetén pedig az adatszolgáltatásnak az adott csoporttag adószámára is ki kell terjednie.

Jövedéki adó

Az illegális dohánygyártás és-kereskedelem visszaszorítása, valamint egy ellenőrizhető, nyomon követhető termelési-ellátási lánc kialakítása érdekében a termelőnek jól beazonosítható módon be kell jelenteni a dohánynövény termesztésére használt földterület címét. A jogalkotó továbbá bejelentési kötelezettséget ír elő az ország területén áthaladó szárított és fermentált dohány szállítmányokra.

A módosítás megteremti jövedéki ügyekben is az adóelőleg mérséklésének lehetőségét.

Jelentősen (80 ezer forintra, dohánygyártmány esetén 98 ezer forintra) emelkedik a gyorsított eljárás esetén kiszabható jövedéki bírság felső határa. A módosítás továbbá bírságot határoz meg a be nem jelentett földterületen termesztett, lábon álló dohánynövények után.

Kedvezőbbé és rugalmasabbá vált a kizárólag bérfőzést végző adóraktárak szabályozása, hiszen a bérfőzető által előállíttatott, de át nem vett párlat után nem kell abban az esetben adót fizetni, ha a későbbi átvétel sem valószínűsíthető, valamint megszűnik a felelős üzemvezető kijelölési kötelezettsége.

A korábbi szabályok értelmében csak az 50 százalékos bortartalmú, palackozott fröccs után nem kellett jövedéki adót fizetni, a módosítás eredményeként 20-50% bortartalmú palackozott fröccsre is kiterjed a kedvezőbb adózási megítélés és az egyszerűsített adóraktárban történő előállíthatóság.

Extraprofitadók, különadók

A korábban átmenetiként aposztrofált és rendeleti szinten szabályozott extraprofitadók immár törvényi szintű szabályozást kapnak, ezzel még egyértelműbbé válik, hogy állandó adókról van szó.

A banki különadó mértéke 2026-tól emelkedik: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék lesz. Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra alkalmazható, a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásában.

A biztosítási pótadó mértéke 2025-ben és 2026-ban

• biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,
• életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.

A kötelezettséget a biztosítók az állampapírállományuk névértéknövekményéhez kapcsolódóan csökkenthetik. A kedvezmény 2025-ben a növekmény 30%-a, 2026-ban 60% (de figyelemmel kell lenni a fizetendő adóhoz kapcsolódó felső korlátra is).

A hitelintézetek járványügyi különadó visszaigénylésére vonatkozó szabályt szintén törvényi szintre emelik, tartalmi változtatás nélkül.

A kőolajtermék-előállító különadó-kötelezettsége az Oroszországi Föderációból behozott kőolaj tekintetében marad 95%.

Az energiaellátók jövedelemadója 2026-tól 31%-ra csökken. A víziközmű-szolgáltatók és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltatók kikerülnek az adó alanyai közül, 2026-tól őket már nem terheli a “Robin Hood-adó”.

Kiskereskedelmi adó

A módosítás a veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezések törvénybe iktatásáról, továbbá a kiskereskedelmi adókötelezettség 2026-ban kezdődő adóévben történő fenntartásáról gondoskodik.

Illetékek

Az illetéktörvény kiegészül a tartós vagyonkezelésre vonatkozó szabályokkal.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a Tao tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő vagyonszerzés mentessége a jogügylettel érintett valamennyi illetékköteles vagyontárgyra kiterjed a törvényi feltételrendszer fennállása esetén. A kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség pontosított rendelkezését a folyamatban levő illetékügyekben is érvényesíteni kell.

A jogalkotó mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrészt. A módosítás célja a telekingatlanokon létesített megújuló energiaforrást termelő parkok (napelemparkok és szélerőműparkok) esetében annak biztosítása, hogy a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség a telektulajdon szerzése után keletkezzen. Átmeneti rendelkezés egyértelműsíti, hogy a kedvező illetékszabályt az adóhatóságnál véglegesen le nem zárt ügyek tekintetében is érvényesíteni kell.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A jogalkotó kiterjeszti a pénzügyi tranzakciós illeték hatályát az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is, ezzel a neobankok, fintech szolgáltatók által eddig nem illetékköteles tranzakcióként, hanem az alól mentes “belső műveletként” kezelt elszámolások után is kötelezettség keletkezik.

Szociális hozzájárulási adó

A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól eltérően 2026-tól az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyre tekintettel a kifizetőt, illetve az önfoglalkoztató magánszemélyt megillető “anyák kedvezménye” csak az éves átlagkereset négyszereséig lesz érvényesíthető.

Társadalombiztosítási járulék

A módosítás kimondja, hogy a gyermekgondozási díjban részesülő személy akkor is igénybe veheti a családi járulékkedvezményt, ha az alapjogviszonya (pl.: munkaviszonya, egyéni vállalkozói jogviszonya) megszűnik, és emiatt már nem minősül biztosítottnak.

A családi járulékkedvezmény érvényesíthetővé válik azon jövedelmek után fizetendő társadalombiztosítási járulékkal szemben is, amelyeket Magyarország a kettős adóztatást kizáró egyezmények alapján nem adóztat, de a társadalombiztosítási járulék megfizetése hazánkban történik.

Adóeljárási szabályok

2025. június 20-tól több fontos adóeljárási szabály is módosult:

• Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető.
• A megbízható cégek – az eddigi 3 millió forint helyett – 5 millió forintig kérhetik az automatikus fizetési könnyítést.
• 15 nap helyett 7 nap alatt kell adatot szolgáltatni pénzintézeteknek a pénzforgalmi számlákról. A gyorsabban beérkező adatok növelik a NAV ellenőrzési, végrehajtási, valamint pénzkövetelés-biztosítási eljárásainak hatékonyságát.
• Új határidő-számítási szabály lépett életbe. A szigorú, maximum 365 napos, illetve megbízható adózóknál 180 napos ellenőrzési határidő bizonyos speciális ügyletekben egyszer legfeljebb 540 napra meghosszabbítható. Megbízható adózókra itt is érvényesek a kedvező szabályok, esetükben ugyanis a hosszabbítás felső határa 365 nap. Lényeges garanciális szabály viszont, hogy az ellenőrzési határidőt csak akkor lehet meghosszabbítani, ha a számlázási láncolat felgöngyölítéséhez több adózó ellenőrzése szükséges. A változás hatékony eszköz lehet az áfacsalókkal szemben, akik hosszú, bonyolult, külföldi cégeket is közbeiktató láncolaton keresztül számláztak.

További lényegesebb változások:

• A helyszíni ellenőrzések digitalizációja koncepció életre hívásával az adóhatóság elektronikus úton vehet fel jegyzőkönyvet a helyszíni ellenőrzésről. A biometrikus aláírás természetes személyes azonosítását célozza, ezért arra rendkívül szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak.
• A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja 85%-ának visszatérítésére meghatározott, jellemzően az eljárás lefolytatását akadályozó vagy időben elhúzó adózói magatartás esetén nem lesz lehetőség. A módosítás rendezi továbbá az egyoldalú és két- vagy többoldalú szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások közötti váltás esetében fizetendő díj mértékét.
• A hatályos szabályozás szerint nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy- megfelelő garanciális szabályok mellett- az egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban se kelljen mindenképpen mulasztási bírságot kiszabni.
• A Minimumadó törvénnyel összhangban a mulasztási bírság az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén is kiszabható. A 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség erre a jogkövetkezményre is kiterjed.

Kapcsolódó anyagok:

• az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény
• https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Mar_ma_hatalyba_lepett_nehany_fontosabb_adovaltozas

Amennyiben az adótörvény változásokkal kapcsolatban további kérdések merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.