Kriptoeszközök áfakezelése (I. rész)

A kriptoeszközök áfakezelése jelenleg olyan, mint egy sudoku, vannak szabályok, de a sorok és oszlopok még nem állnak össze. A jogszabályok és a tájékoztatók inkább kérdéseket generálnak, mint válaszokat. Az értelmezéshez szükség van némi jogérzékre, adózási kreativitásra és néha arra, hogy átgondoljuk, vajon az Áfa tv. ezt tényleg így szabályozza-e.

3 részből álló cikksorozatunk célja, hogy a sokféle jogértelmezés között eligazítást adjon az áfa területén anélkül, hogy újabb kérdőjeleket gyártanánk. Első cikkünkben a jogszabályi környezetet mutatjuk be röviden.

A kriptoeszközök elterjedésével egyre több kérdés merült fel azok adóztatására vonatkozóan. Míg egyes országok – így Magyarország is – a jövedelemadózás terén már elkezdtek szabályokat alkotni, általános forgalmi adózás tekintetében egyelőre jogszabályi előírások nincsenek, és a jogértelmezés terén is kevés a használható támpont.

Szigorodó szabályozási keretek

Ahogy a kriptoeszközök egyre szélesebb körben terjedtek el, az államok figyelme is rájuk terelődött. Ennek egyik oka az volt, hogy a titkosítási eljárásnak köszönhetően bűnözői körök előszeretettel használták a kriptoeszközöket (pl. pénzmosásra, zsarolásoknál a díj bitcoinban történő követelésére). A másik ok pedig az, hogy a tranzakciók után az államkasszákba nem folyt be adó. Az államok adóztatási szabályrendszereit ugyanis a hagyományos ügyletekre vonatkozóan alakították ki, és az előírások a kriptoeszközökre és az azokkal folytatott tranzakciókra nem, vagy csak nehezen alkalmazhatóak. Emellett az elemzések szerint az adóigazgatási oldalon felmerülő kihívások új lehetőségeket teremthetnek az adócsaláshoz, ami kedvezőtlenül hat az adófizetési morálra.

A fentiek miatt az elmúlt években az egyes országok szintjén és nemzetközi szinten is elkezdődött egy jogalkotási folyamat, amely a kriptoeszközök és az azokkal folytatott ügyletek jogszabályi keretek közé terelését szolgálja.

Uniós szinten a szabályozás egyik jelentős lépése volt a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023/1114. európai parlamenti és tanácsi rendelet („Markets in Crypto Assets”, a továbbiakban: MiCA) elfogadása, mivel ezen rendelet adja a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás gerincét.

A rendeletet Magyarországon a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) ültette át, a MiCA hatálya alá tartozó kriptoeszközökre vonatkozó szolgáltatásnyújtás és felügyelet szabályaival kiegészítve azt.

Magyarországon a jogértelmezés elősegítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank kiadott egy kriptoeszközökre vonatkozó tájékoztató anyagot (a továbbiakban: MNB-tájékoztató).

A MiCA nem von minden kriptoeszközt a hatálya alá. A hatálya alá tartozó kriptoeszközöket három típusba (elektronikuspénz-token, eszközalapú token, egyéb típusú kriptoeszközök) sorolja, annak alapján, hogy a kriptoeszközök más eszközökhöz való rögzítéssel törekednek-e értékük stabilizálására. A rendelet preambuluma további kategóriákat (NFT-k, pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök) is megemlít, amelyek nem tartoznak a MiCA hatálya alá.

A MiCA a hatálya alá tartozó kriptoeszközök tekintetében az általuk jelentett kockázatoktól függően eltérő követelményeket határoz meg. A szabályozás meghatározott követelményeket ír elő egyebek közt a kriptoeszközök kibocsátóira, valamint a kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat (kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése, kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre történő átváltása stb.) nyújtó szervezetekre vonatkozóan.

A kriptoeszközökkel folytatott tranzakciók egyre szigorúbb ellenőrzésére irányuló állami törekvés jelenik meg abban is, hogy a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatáshoz kapcsolódóan 2025. július 1-től a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) két új tényállással egészült ki: a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával, valamint az ilyen szolgáltatás igénybevételével megvalósított ún. kriptoeszközzel visszaéléssel. Ha egy szolgáltatásnyújtót a Magyarországon végzett kriptoeszköz-átváltási szolgáltatása tekintetében a Kriptotv. előírása alapján validálási kötelezettség terhelne, aminek nem tesz eleget, a Kriptotv. értelmében ún. nem engedélyezett kriptoügylet valósul meg. A Btk. szerinti jelentős érték elérése esetén az új előírások értelmében bűncselekményről van szó, amely akár többéves szabadságvesztéssel is szankcionálható, mind a validálási szabályok megsértésével folytatott átváltási tevékenységet folytató szolgáltató, mind az ágazati szabályok szándékos kijátszásával végrehajtott, nem validált kriptoeszköz váltást megvalósító igénybe vevő tekintetében. (Megjegyzést érdemel, hogy a Kriptotv. validálásra vonatkozó előírásai szintén 2025. július 1-jén léptek hatályba, azonban azokat a törvény értelmében csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke által kibocsátandó rendelet hatálybalépését követő 60. naptól kell majd alkalmazni. Ez a rendelet egyelőre még meg sem született, a bűncselemény törvényi tényállását tehát egyelőre nem lehet megvalósítani, következésképpen meglátásunk szerint jelenleg még a Btk. által meghatározott büntetés sem szabható ki.) 

Kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek áfakezelése

Az általános forgalmi adó rendszerében annak megállapításához, hogy egy ügylet adóköteles-e, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: héairányelv) és a héairányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseiből kell kiindulni.

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, áfás-e Magyarországon egy adott kriptoügylet, az alábbi szempontokat kell vizsgálni:

1. Az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozik-e az adott ügylet?
2. Az Áfa tv. területi hatálya alá tartozik-e az adott ügylet?
3. Vonatkozik-e adómentesség az adott ügyletre?

Személyi jövedelemadó vonatkozásában a magyar szabályozás 2022-től önálló jövedelemkategóriaként nevesíti a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeket a tőkejövedelmek között. Az áfa rendszerében azonban egyelőre sem országos, sem nemzetközi szinten nincs a kriptoeszközökkel folytatott ügyletekre vonatkozó szabályozás. Különös szabály hiányában az ilyen ügyletek áfakezelését a jogszabályok általános rendelkezéseiből kiindulva kell meghatározni. Nehézséget jelent azonban, hogy a hagyományos ügyletekre vonatkozó előírások (pl. adómentességi szabályok, teljesítésihely-szabályok, az adóalap, illetve az adó átszámításához alkalmazandó árfolyam) gyakran nem alkalmazhatóak egyértelműen a kriptoeszközökkel végzett tranzakciókra.

Eltérően értelmezhető áfa-előírások esetén az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlata adhat támpontot. Az EUB által adott közösségi jogi norma értelmezése tekintetetében kialakított állásponttól a tagállami bíróság nem térhet el, az ítélkezési gyakorlat ezért a tagállamok jogértelmezésére is kihat.

A kriptoeszközök elterjedésére reagálva az Európai Bizottság Áfabizottságának munkadokumentumai (VAT Committee Working Paper) és iránymutatásai (Guidelines) időről időre foglalkoznak a kriptoeszközök áfakezelésének kérdésével. Ezen dokumentumok is segíthetik a jogértelmezést. Az Áfabizottság álláspontja azonba az uniós jogi aktusoktól eltérően nem kötelező erejű, és nem rendelkezik olyan kötőerővel sem, mint az EUB döntései. Emellett az Áfabizottság munkadokumentumai és iránymutatásai az adott időben rendelkezésre álló adatok alapján a tagok által kialakított álláspontot tükrözik Ez az álláspont pedig újabb információk tükrében idővel változhat (ez történt például a bitcoin átváltására vagy a felhasználói tokenek utalványkénti kezelésére vonatkozó kérdés tekintetében).

A fentebb említett MNB-tájékoztató az adózásra kizárólag személyi jövedelemadó tekintetében tér ki, a kriptoügyletek áfavonatkozásaival nem foglalkozik.

A magyar állami adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről hírlevelünk elkészültéig nem került sor a kriptoeszközök áfakezelésére vonatkozó hivatalos álláspont közzétételére. Azokban az esetekben ezért, amelyekre vonatkozóan nem egyértelmű a jogértelmezés, célszerű lehet a NAV vagy a minisztérium álláspontját kikérni.

A következő hírlevelünkben összefoglaljuk azokat az ügylettípusokat, amelyekre vonatkozóan már elérhető valamilyen támpontot jelentő értelmezés.