Kriptoeszközök áfakezelése (III. rész)

Háromrészes cikksorozatunk első részében a kriptoeszközök jogi szabályozási keretét, ezen belül is az áfát érintő rendelkezéseket mutattuk be, majd összefoglaltuk azokat az ügylettípusokat, amelyekre vonatkozóan már elérhető valamilyen adójogi értelmezés. Cikksorozatunk utolsó részében a tokenizált- és kriptoeszközökre irányuló szolgáltatások áfa-kezelését, valamint az áfa-levonási jog lehetőségét vizsgáljuk.

Tokenizált szolgáltatások értékesítése

Mielőtt részleteiben megismernénk a tokenizált szolgáltatások áfa kezelését, meg kell értenünk, mit is jelent a szolgáltatás. A tokenizált szolgáltatás azt jelenti, hogy egy valódi vagy digitális szolgáltatást „átalakítunk” egy blokkláncon megjeleníthető, kereskedhető digitális eszközzé, azaz tokenné. Ez lehet például hozzáférés egy online tanfolyamhoz, amire egy token birtoklása jogosít, vagy egy koncertjegy, ami egyedi tokenként kapható meg. A token hitelesen igazolja a szolgáltatáshoz való jogosultságot, és gyakran könnyen továbbadható vagy értékesíthető.

Fizikailag birtokba nem vehető “termékek” (pl. digitális műalkotások) és a köznapi értelemben vett szolgáltatások (pl. bankbetétek, belépőjegyek) tokenizálásakor ún. tokenizált szolgáltatás értékesítése valósul meg.

Az Áfa-bizottság álláspontja értelmében szolgáltatáshoz kapcsolt NFT esetében is lehetséges, hogy az NFT kizárólag a jogosultságot igazoló digitális tanúsítványnak minősül. Ez esetben az ügylet tárgya nem az NFT, hanem a hozzá kapcsolt vagyonelem, ezért az ügylet áfa-kezelésének az NFT által képviselt vagyonelem (a szolgáltatás) jellegéhez kell igazodnia.

Még mielőtt továbbmegyünk, érdemes tisztázni mi az az NFT (Non-Fungible Token)? Az NFT egy nem helyettesíthető token, ami azt jelenti, hogy egyedi és nem cserélhető egy másik, pontosan ugyanolyan értékű tokenre. NFT lehet – többek között – egy nagyértékű festmény, amelyet digitalizáltak és NFT formájában létezik. Tulajdonképpen ezzel igazolható, hogy ki a tulajdonosa az alkotásnak, mint egy dedikált gyűjtői tárgy esetén, itt azonban az alkotás csak online létezik.

Az NFT az áfa rendszerében minősülhet szolgáltatásra (ideértve a fizikailag birtokba nem vehető „termékeket” is) beváltható utalványnak is, ekkor a héa-kezelésnek az utalványokra vonatkozó előírásokat kell követnie.

A digitális műalkotásokkal az Áfa-bizottság több alkalommal is foglalkozott. A vonatkozó dokumentumokból kirajzolódó álláspontja az, hogy a digitális műalkotásokat megtestesítő NFT értékesítése áfa-kezelés tekintetében egyértelműen szolgáltatásnyújtás, mégpedig elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. A fizikailag birtokba vehető műalkotásokhoz kapcsolódó speciális héa-szabályok (árrésadózás, kedvezményes áfa-kulcs, adómentesség) azonban vélhetően nem alkalmazhatóak e tranzakciókra, és az ügylet adómentes pénzügyi szolgáltatásnak sem tekinthető.

Kriptoeszközre irányuló szolgáltatások

Bányászat

A kriptoeszköz bányászat (vagy angolul crypto mining) egy olyan folyamat, amellyel új kriptovaluták keletkeznek, és közben a blokklánc rendszer tranzakcióit is ellenőrzik. A bányászok bonyolult számítási feladatokat oldanak meg, és „cserébe” jutalmat kapnak kriptopénzben, például Bitcoinban.

Az áfa alapfogalmaiból következően ahhoz, hogy a bányászat az áfa tárgyi hatálya alá tartozzon, magának a tevékenységnek ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak, a bányásznak pedig adóalanynak kell minősülnie.

Az ellenértékesség tekintetében az Áfa-bizottság kifejtette, hogy ha a bányász nem kap tranzakciós díjat a felhasználótól, csak a rendszer által automatikusan generált fizetési tokent szerzi meg, illetve ha kap ugyan tranzakciós díjat, de ennek felajánlás önkéntes, nem ítélhető meg egyértelműen, fennáll-e a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat.

Mindazonáltal az Áfa-bizottság úgy ítélte meg, hogy az automatikusan generált tokenek végességéből adódóan hosszabb távon a bányászok már kizárólag akkor fognak validálási tevékenységet végezni, ha azért – részükre kötelezően fizetendő – tranzakciós díjat kapnak, így a bányászat a jövőben már nagyobb valószínűséggel fog egyértelműen ellenértékes tevékenységnek minősülni.

Ami a bányászok adóalanyi minőségét illeti, az Áfa-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez nagyobb valószínűséggel megállapítható, hiszen a bányászat elvégzéséhez nagy teljesítményű számítógépekre van szükség, amelyek beszerzése arra utal, hogy a bányász gazdasági tevékenységet tervez folytatni.

Az Áfa-bizottság álláspontja szerint, ha a bányászok által nyújtott szolgáltatás az áfa tárgyi hatálya alá tartozik, akkor alkalmazható lehet rá a héa-irányelv 135. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentesség.

Digitális pénztárcák

Az ún. digitális pénztárcák a kriptoeszközökhöz tartozó biztonsági kódok tárolására szolgálnak. A kriptoeszközök a tranzakciók során nem hagyják el a blokkláncot. A hagyományos pénztárcáktól eltérően ezért a digitális pénztárca nem magát a kriptoeszközt tárolja, hanem azokat a biztonsági kódokat (a nyilvános/publikus, valamint a privát kulcsokat), amelyek segítségével a felhasználó kapcsolódhat a blokklánchoz és tranzakciókat hajthat végre.

Az Áfa-bizottság arra jutott, hogy ha a szolgáltató díjat kér a digitálispénztárca-szolgáltatásért, teljesülnek az EUB ítélkezési gyakorlatában az ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtás fennállására vonatkozóan meghatározott kritériumok.

Ami a szolgáltató adóalanyi minőségét illeti, az Áfa-bizottság szerint a héa-irányelv 9. cikk (1) bekezdésében az „adóalany” fogalmához kapcsolódóan meghatározott kritériumoknak megfelel az, ha szoftveres platformot fejlesztenek ki és úgy hasznosítják, hogy kriptoeszköz-használók részére ellenérték fejében biztosítják annak használatát. A digitálispénztárca-szolgáltatók ezért adóalanynak tekinthetőek.

Az Áfa-bizottság úgy ítélte meg, hogy a digitálispénztárca-szolgáltatások közvetlenül devizákra – konkrétan a kriptovaluták felhasználók számára történő hozzáférhetővé tételére – vonatkoznak, ezért a héa-irányelv 135. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentességi jogcím alkalmazható lehet rájuk.

Megjegyzést érdemel, hogy az Áfa-bizottság az 1037. számú munkadokumentumban [taxud.c.1(2022)1585400] a virtuális fizetőeszközök adóztatásáról szóló OECD-jelentés alapján négy fő csoportba sorolja a virtuális pénztárcákat, aszerint, hogy harmadik fél vagy maga a felhasználó kezeli a privát kulcsot, illetve hogy az adatokhoz milyen formában biztosított a hozzáférés. Ezek közül a „cold hardware wallet” áfa-kezelésére álláspontunk szerint nem alkalmazható a héa-irányelv 135. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentesség, ugyanis az ügylet (a szoftvert tartalmazó fizikai eszköz értékesítése) a következetesen képviselt magyar adóhatósági jogértelmezés szerint nem szolgáltatásnyújtásként kezelendő, hanem termékértékesítésként.

A tokenek módosítása (fork)

A virtuális fizetőeszközök adóztatásáról szóló OECD-jelentés a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó legfontosabb adóköteles ügyletek közé sorolja a token fejlesztését. Az Áfa-bizottság álláspontja szerint a token módosításai áfa tekintetében relevánsak ugyan, de a bányászatéhoz hasonlóan kezelendőek. A meglévő tokenek fejlesztését vagy új token létrehozását eredményező szolgáltatások áfa-körbe tartozhatnak, és a héa-irányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján fizetőeszközökre vonatkozó szolgáltatásokként mentesülhetnek a héa alól.

Kriptoeszköz-kereskedési (tőzsdei) platformok üzemeltetése

A Hedquist-ítélettel érintett esetben a szolgáltatást nyújtó cég megvásárolta és értékesítette a bitcoint, az ügyletek során a kriptovaluta tulajdonosaként, saját nevében járt el.

Az Áfabizottság rámutatott, hogy a kriptovaluták kereskedéséhez kapcsolódó szolgáltatás az eladó és a vevő közti közvetítésre is irányulhat. Az ilyen közvetítést végző tőzsdei platformok célja az, hogy virtuális piactér biztosításával lehetővé tegyék a bitcoinfelhasználók közötti közvetlen kereskedelmet. A platform díjat számíthat fel kereskedési eszközének használatáért.

Az Áfa-bizottság álláspontja szerint az ellenérték fejében nyújtott közvetítői szolgáltatás, amennyiben a nyújtott szolgáltatás és az ellenérték között közvetlen kapcsolat áll fenn, héa-kötelezettség alá esik. A szolgáltatásra a Hedquist-ítélettel érintett esetkörrel ellentétben nem alkalmazható a héa-irányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti adómentesség.

Áfalevonási jog

Az Áfa tv. 120. §-a értelmében az adóalany a beszerzett termékekhez, igénybevett szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót abban a mértékben jogosult levonásba helyezni, amilyen mértékben adóalanyi minőségében a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

Az áfa tárgyi hatálya alá nem tartozó vagy levonási joggal nem járó (“tárgyi”) adómentesség alá eső ügyletekhez kapcsolódó input áfa nem helyezhető levonásba.

Egy a NAV internetes oldalán megjelent hírben az adóhatóság ehhez kapcsolódóan kiemelte: A bitcoin, vagy egyéb kriptovaluták bányászata nem áfa-köteles tevékenység, ezért a bányászattal kapcsolatos eszközbeszerzés (pl. számítógép-, szervervásárlás), illetve a bányászathoz felhasznált közüzemi díj áfája nem vonható le az adóbevallásban.

Amennyiben a kriptoeszközök áfa-kezelése továbbra is fejtörést okoz, szakértőink készséggel állnak rendelkezésre.