Kata: Pontosítások a törvényjavaslatban
Korábbi hírlevelünkben beszámoltunk róla, hogy a Kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új katatörvény tervezetét. Az Országgyűlés elé beterjesztett T/928. sz. törvényjavaslat a korábbi normaszöveghez képest gyökeres változásokat nem hoz, de néhány kérdésben pontosítja a tervezett szabályokat. Hírlevelünk összefoglalja a főbb változásokat.
Adóalanyiság választása
A kata választására jogosultak köre nem szélesedett tovább: a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és egyetemisták választhatják, de az egyéni vállalkozói státusz változatlanul előírás, társas vállalkozók nem katázhatnak.
A belépés alól kizártak köre viszont kibővült egy esetkörrel: Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó sem, akinek a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) szerinti adóalanyisága kifizetőtől történő bevétel megszerzése miatt szűnik meg, és ez a bevétel a munkáltatójától, vagy a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve e jogalanyok jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától származik.
Adóalanyiság megszűnése
Nincs változás abban, hogy a kisadózói adóalanyiság megszűnik akkor, ha a kisadózó ugyanazon kifizetőtől, külföldi kifizetőtől, illetve ezen kifizetők kapcsolt vállalkozásától együttesen származó bevétele eléri az összes bevételének az 50 százalékát. Pontosításként bekerült viszont az, hogy az arányszám számítása során az adóév utolsó napjáig ténylegesen befolyt bevételt kell figyelembe venni. Az értelmező rendelkezések között pedig a jogalkotó egyértelműsíti, hogy kapcsolt vállalkozáson a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás értendő.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg még úgy rendelkezett, hogy ezt a megszűnési okot a kisadózó az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bejelenteni a NAV felé. A Parlament elé terjesztett javaslatban ez úgy módosul, hogy a bejelentést a február 25-éig benyújtandó bevallásában kell megtenni.
Szintén ehhez a megszűnési okhoz kapcsolódik az az új rendelkezés, melynek értelmében azon speciális esetben, amikor a kisadózó adóalanyisága az ugyanazon kifizetőnek történő számlázásra vonatkozó 50 százalékos szabály miatt az adóév utolsó napján megszűnik, az átalányadózás választásáról az adóévet követő február 25-éig benyújtandó bevallásában nyilatkozhat.
Különadó és kiegészítő adó
A különadó és a kiegészítő adó szabályai alapvetően a korábbi hírlevelünkben leírtak szerint alakulnak:
- 22 millió forintos keretösszeg (illetve ennek a tételes adófizetéssel érintett hónapok számával arányos része) fölött a kisadózó 40 százalékos különadót fizet.
- A kisadózó a kifizetőtől, illetve külföldi kifizetőtől termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megszerzett bevétele után kiegészítő adót fizet, ha e bevétel 15 százaléka meghaladja az adóévben összesen fizetendő tételes adó összegét. A kiegészítő adó összege a kifizetőtől, illetve külföldi kifizetőtől származó bevétel 15 százalékának a fizetendő tételes adó összegét meghaladó része. Ez utóbbi csökkentő tétel meghatározásakor nem vehető figyelembe annak a hónapnak a tételes adója, amelyre a kisadózót tételesadó-fizetési kötelezettség nem terheli.
- A 22 millió forintos keretösszeg számításánál a kifizetőtől, illetve külföldi kifizetőtől származó bevételt is figyelembe kell venni, ugyanakkor a keretösszeget meghaladó bevételrész nem tartozik a kiegészítő adó alapjába, arra kizárólag a 40 százalékos adót kell megfizetni.
Új rendelkezésként bekerült a normaszövegbe egy sorrendiségi szabály, amely kimondja, hogy először a nem kifizetőtől származó bevételt, majd a kifizetőtől megszerzett bevételt kell figyelembe venni. Így például, ha a kisadózó 10 millió forint bevételt magánszemélynek nyújtott szolgáltatásból, míg 15 millió forint bevételt kifizetőnek értékesített szolgáltatásból szerez, akkor a 22 millió forintos keretösszeget a kifizetőtől származó 3 millió forintos bevétellel lépi túl, vagyis 12 millió forint kifizetői bevétel után 15 százalék kiegészítő adó, míg 3 millió forint bevétel után 40 százalék különadó fizetési kötelezettsége merül fel.
Bejelentkezés az új kata alá
Az új kata hatálya alá történő bejelentkezés szabályait illetően a normaszöveg alapvetően nem változott. Pontosítás történt viszont arra az esetkörre nézve, ha a Katv. szerinti kisadózói adóalanyiság kifizető részére történő számlakibocsátás miatt szűnik meg, és ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat indokolása részletesebb leírást is tartalmaz.
E szerint, ha a régi szabályokat alkalmazó kisadózó kifizető részére bocsát ki számlát, azt 15 napon belül kell bejelentenie az állami adó- és vámhatóságnak, és adóalanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik.
Ilyen esetben azonban bejelentkezhet e törvény hatálya alá, és adóalanyisága a főszabálytól eltérően nem a választás bejelentését következő hónap első napján, hanem a bejelentkezés napján jön létre.
A váltás hónapjára az új szabályok szerinti tételes adót kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a hónap mely napján szűnt meg a régi adóalanyiság és 22 keletkezett az új, illetve a váltás hónapjában megszerzett bevétel egészét – függetlenül attól, hogy a bevétel a hónap melyik napján keletkezett – már az új szabályok szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek kell tekinteni. A 22 millió forintos bevételi értékhatár, a 15 százalékos kiegészítő adó, a 40 százalékos különadó és az ugyanazon kifizetőtől származó bevételre vonatkozó 50 százalékos szabály alkalmazásakor tehát a váltás hónapjában megszerzett bevétel egészét figyelembe kell venni tekintet nélkül arra, hogy a bevétel e hónapnak a váltás időpontját megelőző napjaiban keletkezett-e.
Így például. ha a kisadózó Kata tv. szerinti adóalanyisága kifizetőnek történő számlázás miatt 2026. október 18-án megszűnik és a kisadózó 15 napon belül bejelenti, hogy az új KATÁ-t választja, akkor az október 1-17. között keletkezett bevételt már az új KATA szerinti adóalanyiság ideje alatt megszerzett bevételnek kell tekinteni.
E rendelkezés nem alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó Kata tv. szerinti adóalanyisága kifizetőtől történő bevétel megszerzése miatt szűnt meg és ez a bevétel a munkáltatójától, vagy a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezen jogalanyok jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától származik.
Az új KATÁ-ba történő átlépés a kisadózót nem mentesíti azon kötelezettsége alól, hogy a Kata tv. szerinti kisadózói adóalanyiságot a Kata tv.-ben szerelő megszűnési szabályoknak megfelelően lezárja, vagyis az egyéni vállalkozónak a Kata tv. 7. § (6) bekezdése, illetve 10. § (2) bekezdése alapján soron kívül (30 napon belül) be kell nyújtania a bevételi nyilatkozatot, illetve amennyiben átlépte a bevételi értékhatárt be kell vallania és meg kell fizetnie a 40 százalékos mértékű különadót.
Jelen tájékoztató a T/928. számú törvényjavaslat alapján készült. A jogszabály jelenleg még nem hatályos, az Országgyűlés a parlamenti vita során a javaslatot módosíthatja, ezért a végleges szabályok a jelenlegi tervezethez képest változhatnak.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon szakértőinkhez bizalommal.