Vagyonadó: Véghajrában a törvénytervezet
Korábbi hírlevelünkben már beszámoltunk arról, hogy a Kormány – ígéretének megfelelően – társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadó törvény tervezetét.
A 2026. október 27-én az Országgyűlés elé benyújtott T/930 számú törvényjavaslat több módosulást is tartalmaz a tervezethez képest.
A Kormány ezzel az új törvénnyel egy teljesen új típusú közterhet vezetne be a magyar adórendszerbe. A javaslat alapján nem a megszerzett jövedelem vagy a fogyasztás, hanem a felhalmozott vagyon válhatna adókötelessé.
Az alábbiakban összefoglaljuk a vagyonadó törvénytervezet legfontosabb rendelkezéseit. E mellett tájékoztatónk tartalmaz néhány, a napokban felmerült ügyfél kérdés-választ.
A tervezet szerint a vagyonadó alapja a nettó vagyon, vagyis a meghatározott vagyon értéke csökkentve a törvény által elismert tartozásokkal, esetlegesen figyelembe vehető egyéb költséggel.
Az adókötelezettség csak az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon esetén merülne fel. Az adó mértéke az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 1,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy 900 millió forint nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyt a vagyonadó nem érintene.
Bár a közbeszédben gyakran „ingatlanadóként” jelenik meg a tervezet, a javaslat ennél jóval szélesebb körű. A szabályozás nemcsak az ingatlanokat, hanem többek között a céges részesedéseket, a bankszámlán lévő pénzt, a kriptoeszközöket, a befektetési aranyat, bizonyos biztosításokat és egyes nagy értékű ingóságokat is figyelembe venné.
Kik az érintettek, az adó alanyai?
A javaslat alapján a vagyonadó nem kizárólag magyar magánszemélyeket érinthet.
Adóalany lehet többek között:
- belföldi magánszemély;
- külföldi magánszemély;
- belföldi vagyonkezelési adóalany;
- külföldi vagyonkezelési adóalany.
A belföldi illetőségű magánszemélyek esetében különösen fontos, hogy a tervezet nem csupán a magyarországi vagyont veszi figyelembe. A külföldön található vagyonelemek is a számítás részét képezhetik.
Gyakorlati kérdés
Egy külföldi ingatlan is beleszámít a vagyonba?
Igen. A tervezet alapján a magyar adóilletőségű magánszemélyek teljes vagyona, vagyis a belföldön és külföldön található vagyonelemek összessége képezheti a vagyonadó alapját. Ezért egy ausztriai lakás, horvát apartman vagy más külföldi ingatlan is releváns lehet a vagyon meghatározásakor.
Mi számít vagyonnak?
A javaslat egyik legfontosabb sajátossága, hogy rendkívül szélesen határozza meg a vagyon fogalmát.
A tervezet alapján különösen az alábbi vagyonelemekkel kell számolni:
- ingatlanok;
- gazdasági társaságokban fennálló részesedések;
- részvények és egyéb értékpapírok;
- befektetési jegyek;
- bankszámlákon elhelyezett pénzeszközök;
- készpénz;
- követelések;
- befektetési arany és egyéb befektetési nemesfémek;
- kriptoeszközök;
- visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások;
- bizonyos pénzügyi és opciós jogok.
A vagyonadó szempontjából tehát nem kizárólag a fizikai vagyontárgyak számítanak. Számos pénzügyi eszköz és befektetés is része lehet az adóalapnak.
Gyakorlati kérdés
A bankszámlán lévő pénz is adóköteles vagyon lehet?
Igen. A tervezet szerint a pénzügyi intézménynél vezetett számlán lévő pénzeszköz értékét főszabály szerint az év utolsó napján fennálló egyenleg alapján kell meghatározni.
A készpénz is beleszámít?
Igen. Az otthon (vagy egyéb helyen) tartott készpénzállományt is figyelembe kell venni a vagyon meghatározásakor.
A Bitcoin és más kriptoeszközök is beleszámítanak?
Igen. A törvényjavaslat külön rendelkezéseket tartalmaz a kriptoeszközök értékelésére. Az értéket az adóév utolsó napján fennálló piaci árfolyam alapján kell meghatározni.
A nyugdíjbiztosítás értéke is megjelenhet a vagyonban?
A javaslat szerint a visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások visszavásárlási értékét figyelembe kell venni a vagyon meghatározásakor.
Milyen vagyontárgyak maradhatnak ki?
A tervezet főszabály szerint nem kívánja megadóztatni a mindennapi életben használt személyes tárgyakat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ingóság automatikusan kívül kerül a rendszer hatókörén.
A javaslat szerint a következő nagy értékű vagyontárgyak már figyelembe vehetők:
- 3 millió forintot meghaladó egyedi értékű műtárgyak;
- 3 millió forintot meghaladó egyedi értékű gyűjtemények;
- 3 millió forintot meghaladó egyedi értékű ékszerek;
- 10 millió forintot meghaladó egyedi értékű járművek.
Gyakorlati kérdés
A luxusautó is beleszámít a vagyonba?
Igen. Amennyiben a jármű egyedi értéke meghaladja a 10 millió forintot, a tervezet szerint figyelembe kell venni a vagyon meghatározásakor.
A nagyértékű ékszerek is adókötelesek lehetnek?
Igen. A 3 millió forintot meghaladó egyedi értékű ékszerek, műtárgyak és gyűjtemények a tervezet szerint a vagyon részét képezhetik.
Milyen tartozások csökkenthetik a vagyont?
A vagyonadó szempontjából nem a bruttó, hanem a nettó vagyon számít. Ezért különösen fontos kérdés, hogy milyen tartozások vonhatók le a vagyon értékéből.
A tervezet szigorú feltételek mellett engedi a levonást. Különösen figyelembe vehető lehet:
- a jogszabályon alapuló kötelezettség;
- a jogerős bírósági határozaton alapuló kötelezettség;
- a végleges hatósági döntésen alapuló kötelezettség;
- a közokiratba foglalt hitel- vagy kölcsöntartozás;
- a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- vagy kölcsöntartozás.
A javaslat alapján tehát nem minden kötelezettség lesz automatikusan levonható. A tartozás fennállását és összegét megfelelően igazolni kell.
Gyakorlati kérdés
Levonható a lakáshitel?
Igen. A lakáshitel a hitel- vagy kölcsöntartozások körébe tartozhat, amennyiben a törvényben előírt formában dokumentált és az adóév utolsó napján ténylegesen fennáll.
Levonható egy családtagtól kapott kölcsön?
A tervezet nem zárja ki a hozzátartozótól kapott kölcsön figyelembevételét, amennyiben az megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi feltételeknek.
Minden tartozás automatikusan csökkenti a vagyont?
Nem. A tervezet csak meghatározott és igazolt kötelezettségek levonását teszi lehetővé. Az informális, nehezen bizonyítható megállapodások jelentős kockázatot jelenthetnek.
Különösen fontos szabályok cégtulajdonosok számára
Számos vállalkozó esetében a legjelentősebb vagyonelem nem a lakóingatlan vagy a befektetési portfólió, hanem a saját vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedés.
A tervezet ezért részletes szabályokat tartalmaz a társasági részesedések értékelésére. Az üzletrészek és részvények értéke nem minden esetben egyezik meg a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő értékkel.
A jogalkotó bizonyos esetekben figyelembe venné:
- a társaság saját tőkéjét;
- a társaság eredménytermelő képességét;
- a rejtett tartalékokat;
- a társaság tulajdonában álló ingatlanok és befektetések piaci értékét
Gyakorlati kérdés
A saját Kft.-m üzletrésze is része a vagyonnak?
Igen. A gazdasági társaságban fennálló részesedés a tervezet alapján kifejezetten vagyonelemnek minősül.
Gyakorlati kérdés
A könyv szerinti érték számít?
Nem feltétlenül. A tervezet bizonyos esetekben a piaci értéket, illetve a társaságban meglévő rejtett tartalékokat is figyelembe venné, ami jelentősen növelheti a részesedés értékét.
Előfordulhat, hogy egy társaság könyv szerinti saját tőkéje viszonylag alacsony, ugyanakkor a tulajdonában lévő ingatlanok vagy más befektetések piaci értéke jelentősen magasabb. Ilyen esetben a társasági részesedés vagyonadó szempontjából számított értéke lényegesen meghaladhatja a könyv szerinti értéket.
A vagyonadó szempontjából tehát nem minden esetben a könyvelésben szereplő érték a döntő. Ha egy társaság tulajdonában olyan ingatlan, értékpapír vagy más társaságban fennálló részesedés van, amelynek piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, akkor ezt az értéknövekedést is figyelembe kell venni a társasági részesedés értékének meghatározásakor. A törvény ezt a különbözetet nevezi rejtett tartaléknak.
Gyakorlati példa
Egy társaság 15 évvel ezelőtt vásárolt egy irodaházat 150 millió forintért. Az ingatlan ma már 900 millió forintot érhet, azonban a könyvelésben továbbra is lényegesen alacsonyabb értéken szerepelhet. A törvénytervezet szerint ezt a „láthatatlan” értéknövekedést is figyelembe kell venni a társasági részesedés értékének meghatározásakor.
Közös tulajdonban lévő vagyonelemek kezelése
A törvényjavaslat nem kizárólag az egyén vagyoni helyzetét vizsgálja, hanem több esetben a családi vagyoni viszonyokra is kitér.
A házastársak vonatkozásában a tervezet külön szabályokat állapít meg a közös vagyon és egyes vagyonelemek adóalanyok közötti megosztására.
Gyakorlati kérdés
Az élettársakra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra?
Nem. A tervezet külön rendelkezéseket tartalmaz a házastársakra, az élettársakat azonban ebben a körben nem nevesíti.
A gyermek nevére írt vagyon automatikusan kikerül a vagyonadóból?
Nem. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülő adóalapjában jelenhet meg. Kivételt képezhet többek között az örökléssel szerzett vagyon, illetve a gyermek saját keresményéből megszerzett vagyon.
A szabály célja egyértelműen az, hogy pusztán a vagyon családtagok közötti megosztásával ne lehessen kikerülni az adókötelezettséget.
Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok
A tervezet egyik legfontosabb üzenete, hogy a vagyonadó nem kizárólag a közvetlenül magánszemélyek tulajdonában álló vagyont kívánja vizsgálni.
A szabályozás külön rendelkezéseket tartalmaz a:
- bizalmi vagyonkezelések;
- magánalapítványok;
- egyes külföldi trust jellegű struktúrák
adóztatására és értékelésére.
A tervezet külön szabályokat alkot a vagyonkezelési adóalanyokra, ezért önmagában a vagyonstruktúra létrehozása nem jelenti azt, hogy az érintett vagyon kikerül a rendszer hatálya alól.
Mikor kell megfizetni a vagyonadót?
A tervezet szerint a vagyon helyzetét minden év december 31-i állapot szerint kell megállapítani. A bevallási és fizetési határidő a következő év augusztus 31. napja lenne.
Gyakorlati kérdés
Lehet részletfizetést kérni?
Igen. A tervezet alapján a NAV bizonyos esetekben fizetési könnyítést engedélyezhet, amely főszabály szerint legfeljebb 12 hónapra, kivételes körülmények között pedig akár 24 hónapra is szólhat.
Mit érdemes már most átgondolni?
Bár a törvényjavaslat még nem tekinthető hatályos jognak, a tervezetből jól látható, hogy a jogalkotó rendkívül széles körben kívánja feltárni a magánszemélyek és egyes vagyonkezelési struktúrák vagyonát.
Azok számára lehet különösen fontos a felkészülés, akik:
- jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeznek;
- egy vagy több társaság tulajdonosai;
- külföldi vagyonelemekkel rendelkeznek;
- kriptoeszközt tartanak;
- befektetési célú nemesfémeket birtokolnak;
- bizalmi vagyonkezelési vagy alapítványi struktúrát működtetnek.
A tervezet alapján a vagyonadó várhatóan nem az adókulcs miatt jelent majd kihívást az érintettek számára. Sokkal nagyobb jelentősége lehet annak, hogy a magánszemélyeknek és vállalkozóknak részletesen fel kell mérniük vagyonukat, a kapcsolódó tartozásokat, valamint a céges részesedések és egyéb vagyonelemek értékét.
Jelen tájékoztató a T/930. számú törvényjavaslat alapján készült. A jogszabály jelenleg még nem hatályos, az Országgyűlés a parlamenti vita során a javaslatot módosíthatja, ezért a végleges szabályok a jelenlegi tervezethez képest változhatnak.
A tervezet ugyanakkor már most jól körvonalazza, hogy a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek, vállalkozók, társasági részesedéssel rendelkezők, valamint a bizalmi vagyonkezelési és alapítványi struktúrákat alkalmazó ügyfelek milyen kérdésekre számíthatnak a jövőben.
Amennyiben szeretné felmérni, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén várhatóan érintené-e Önt vagy vállalkozását, illetve segítségre van szüksége a várható hatások elemzésében, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére.