A Parlament előtt van az őszi salátatörvény
A Kormány által 2026. október 27-én az Országgyűlés elé terjesztett adótörvényjavaslatok közül a legnagyobb terjedelmű, számos adónemet érintő normaszöveg a T/927. számú, „Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló javaslat. Hírlevelünkben ennek legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.
Személyi jövedelemadó
Korábbi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy a Kormány által korábban beharangozott, az egyes családi kedvezmények átalakításáról és az adójóváírás bevezetéséről szóló rendelkezések önálló törvényjavaslatba kerültek, amelyet T/929. számon tárgyal az Országgyűlés.
A salátatörvény-javaslat is tartalmaz azonban szja-t érintő módosításokat:
- Külföldi előadóművészek, sportolók: Egyszerűsített szabályozás lép életbe, melynek eredményeként a külföldi előadóművészek, sportolók Magyarországon szerzett jövedelmeit terhelő adókötelezettség teljesítésére a kifizető köteles.
- Exit tax:
- Az új szabály alapján a tartósan magyar adóügyi illetőségű, jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemély illetőségének külföldre helyezésekor személyi jövedelemadó terheli például a társasági részesedéseken, értékpapírokon, befektetési jegyeken és kriptoeszközökön az illetőségváltásig felhalmozódott, de még nem realizált értéknövekményt.
- Uniós vagy megfelelő adóügyi együttműködést biztosító államba költözés esetén az adó megállapítása megtörténik, megfizetése azonban főszabály szerint a tényleges realizálásig elhalasztható.
- Az adóztatás feltétele, hogy a magánszemély az előző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségű legyen, és az illetőségváltási eszközök értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt, továbbá az illetőség megszűnésével Magyarország későbbi adóztatási joga megszűnjön vagy korlátozottá váljon.
- A Magyarországra történő visszatéréskor, valamint a magánszemély halálakor az addig esedékessé nem vált halasztott adó megszűnik.
- A bizalmi vagyonkezeléshez és magánalapítványhoz kapcsolódó vagyoni értékekre speciális exit tax szabályok vonatkoznak.
- TBSZ: Éves adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe a befektetési szolgáltatók és hitelintézetek számára az adóévben megkötött tartós befektetési szerződésekről, az első befizetés időpontjáról, a gyűjtőévben teljesített befizetések együttes összegéről, valamint az általuk indított lekötési átutalásokról.
- Éttermi, cukrászdai repi: 100 millió forintról 50 millió forintra csökken az a bevételi értékhatár, ameddig nem kell megfizetni az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás utáni adót.
- Átalányadós költséghányad: Nem lép hatályba az a korábban elfogadott módosítás, amely az átalányadózó egyéni vállalkozók által alkalmazható költséghányad általános mértékét 2027-től 50 százalékra emelné.
Társasági adó és innovációs járulék
A T/931. sz. törvényjavaslat jelentős változásokat hoz a társasági adó rendszerében, de a salátatörvény is tartalmaz társasági adót érintő módosítási javaslatokat:
- Kedvezményezett eszközátruházás: A módosítás egyértelműsíti, hogy a leválás esetén is teljesülniük kell a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó feltételeknek (önálló szervezeti egység átruházása az átvevő társaság jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében).
- Fejlesztési tartalék: A fejlesztési tartalék felhasználási kötelezettségének 4 adóéves időtartama elemi kár esetén 5 adóévre hosszabbodna. A hosszabbítás arra a fejlesztésitartalék-részre lenne alkalmazandó, amelynek feloldására az elemi kár adóévében még nem került sor. Az időtartam az ötödik adóév végével mindenképpen lejárna, akkor is, ha a 4 adóév közül több adóévben is keletkezik elemi kár, illetve akkor is, ha hosszabbítás adóévében (az ötödikben) keletkezik elemi kár.
- Az adatminőség javítása érdekében és a bevallási rendszer átalakításával összefüggésben a javaslat szerint a transzferáradatokat nem az éves társasági adóbevallásban, hanem különálló nyomtatványon kell majd szerepeltetni. Átmeneti szabály alapján a transzferár-adatszolgáltatás a 2026. adóévre a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint is teljesíthető lesz.
Ekho
A javaslat a korábbi információkkal összhangban megszünteti a sportolók, az edzők és a nemzetközi sportszövetségek munkavállalóinak kivételes helyzetét: a jövőben ők is csak az általános bevételi határig, 60 millió forintig választhatják az ekho szerinti közteherviselést.
Globális minimumadó
- A törvényjavaslat a 2026. szeptemberben publikált OECD iránymutatásoknak megfelelően tisztázza, hogy a helyi pénzügyi számviteli standard akkor is alkalmazható, ha a belföldi csoporttag adóévének fordulónapja ugyan eltér a konszolidált beszámoló szerinti fordulónaptól, de a konszolidált beszámoló ezen helyi pénzügyi számviteli standard adatain alapul.
- A javaslat tisztázza továbbá, hogy a tisztán belföldi vállalatcsoport az adóbevallásban is teljesítheti adatszolgáltatási kötelezettségét.
- Az átmeneti évre vonatkozóan a javaslat gondoskodik a fizetési határidő 18 hónapra hosszabbításáról, amely az adóbevallás benyújtásának is a határideje.
Áfa
- Vevői készlet: A vevői készletre vonatkozó szabályok 2028. július 1-jétől történő uniós szintű kivezetésével összhangban a javaslat előírja, hogy a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítő szabályok azon termékekre vonatkoznak, amelyek másik tagállamba történő továbbítása legkésőbb 2028. június 30-án megtörtént.
- Platformok: Az uniós szabályozás átültetését szolgálja az a pontosítás, miszerint a platformok vélelmezett értékesítői minősége fennáll abban az esetben is, ha az értékesítés olyan adóalanyok, vagy nem adóalany jogi személyek részére történik, akik (amelyek) egyébként különleges jogállásuknál fogva a Közösségen belüli termékbeszerzéseik tekintetében adófizetésre nem kötelezettek, ezen adóalanyok ugyanis az adófizetés szempontjából a nem adóalanyokhoz hasonlóak (pl. alanyi adómentességet választott adóalany, kizárólag levonási jog nélküli adómentes tevékenységet végző adóalany).
- Közösségen belüli távértékesítések és távolról is nyújtható szolgáltatások:
- A 10.000 eurós értékhatárhoz kapcsolódó kivételes teljesítésihely-szabályra vonatkozó uniós módosítást ülteti át az a pontosítás, miszerint a kivételes szabály csak abban az esetben irányadó, ha a terméket abból a tagállamból adják fel, fuvarozzák el, ahol az értékesítő adóalany letelepedett (másik tagállamban található készletre a kivételes szabály nem vonatkozik).
- Szintén harmonizációs célú módosítás az, hogy az is a főszabály szerinti adózás választásának minősül, ha ez az adóalany az ügyletei utáni adófizetési kötelezettség teljesítéséhez az uniós egyablakos rendszer alkalmazását választotta.
- Adófizetési kötelezettség keletkezése: Az uniós szabályozás pontosításának átültetését szolgálják azok a rendelkezések, amelyek értelmében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja nem térhet el az ügylet teljesítésének időpontjától, ha az ügylet után az adóalany az uniós vagy a nem uniós egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget adófizetési kötelezettségének.
- Adólevonás: Közösségen belüli beszerzése esetén az adóalany a jövőben nem kizárólag abban az adómegállapítási időszakban helyezheti levonásba az áfát, amikor a fizetendő adót is meg kell állapítania, hanem alkalmazhatja az ún. kétéves szabályt ezen ügyleteknél.
- Nyugtakibocsátás:
- A közösségi közlekedés zavartalan működése és a szolgáltatások modernizálásának elősegítése érdekében a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok mentesülnek a nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
- A kézi nyugtákról történő adatszolgáltatás határideje 3 napról 7 napra emelkedik.
- ÁNYK kivezetése: A kivezetés 2027. július 1-jétől lépcsőzetesen valósul meg.
- 2027. július 1-jétől a 2026. adóévben legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősülő, havi áfabevallásra kötelezett, belföldön letelepedett adóalanyok válnak kötelezetté. Az érintetteket a NAV 2026. december 15-ig elektronikus úton értesíti.
- 2028. január 1-jétől szűk kivételtől eltekintve általánossá válik az eÁfa kötelező használata.
- A bevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek egy speciális szűk köre (alapvetően az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett, kizárólag új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése miatt adófizetésre kötelezett vagy eseti értékesítése miatt adóalannyá váló nem jogi személy) továbbra is használhat ÁNYK-t.
- A korábban nyomtatványon benyújtott bevallások 2027. július 1-jét követően is nyomtatványon önellenőrizhetőek.
- Az uniós áfa szabályok értelmében a Közösségi ügyletekről (összesítő nyilatkozat) az adatcsere jelenleg időszakonként aggregáltan zajlik a tagállami adóhatóságok között, így az érintett ügyletekről a vonatkozó uniós szabályok értelmében az adóalany is – a rá vonatkozó időszakra – összesítve köteles adatot szolgáltatni. Ugyanakkor az eÁfa keretében tranzakció szintű adatszolgáltatás történik. Annak érdekében, hogy az eÁfa bevallást alkalmazó adóalanyoknak ne jelentsen többlet feladatot az, hogy külön aggregálja az összesítő nyilatkozatban feltüntetendő tranzakciókat, a módosítás lehetővé teszi, hogy az adóalany – ha szeretne – ezekről az adatokról ügyletszinten szolgáltasson adatot.
- Nem uniós egyablakos rendszer: A Közösségen kívül letelepedett adóalanyok által a Közösség területén nyújtott szolgáltatások utáni áfa bevallására és megfizetésére választható nem uniós egyablakos rendszer – az igénybe vevő letelepedettségétől függetlenül – bármely, így a Közösségen kívül letelepedett nem adóalany részére nyújtott ilyen szolgáltatás tekintetében is alkalmazható.
- Új lakások áfája: A korábbi korlátozó rendelkezések kiiktatásával a módosítás az új lakás értékesítésére vonatkozó 5%-os áfakulcs alkalmazhatóságát véghatáridő előírása nélkül biztosítja.
Jövedéki adó
- Előleg: A jövedéki adóelőlegfizetési értékhatár 6-ról 12 millió forintra emelkedik, ezáltal a 6 millió forintot meg nem haladó negyedéves jövedéki adófizetési kötelezettségűek mellett az olyan adóraktárak is mentesülnek a jövedéki adóelőleg-fizetés terhe alól, amelyek negyedéves jövedéki adófizetési kötelezettsége a 6-12 millió forintos sávba esik.
- Alkohol: Az egészségre káros, alkoholt tartalmazó köztes alkoholtermékek (pl. vermutok, likőrök) és magas alkoholtartalmú alkoholtermékek (tömény szeszes italok: rum, whisky, vodka, gin, pálinka, stb.) jövedéki adómértéke 2027. január 1-jén 12%-kal emelkedik (a NAV által közzétett valorizált adómértékekhez képest).
- Dohány: A szivar és a szivarka termékkategória esetében 2027. január 1-jétől az adószerkezet 14%-os szintről 21%-os szintre emelkedik, míg a szivarka minimumadó 6 100 Ft-os mértéke 11 600 Ft-ra emelkedik annak érdekében, hogy a minimumadó érdemi funkciót töltsön be az adószerkezeten belül.
- Üzemanyag: A magas üzemanyagárakra tekintettel a prémium üzemanyagok (benzin, gázolaj) és a kerozin jövedéki adómértékeinek 2027. évi valorizációját a javaslat fél évvel elhalasztaná.
Reklámadó
A javaslat – a vagyonarányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében – 2027. január 1-jétől „feléleszti” a reklámadó-fizetési kötelezettséget.
- Reklámközzétevők: sávosan progresszív adómértékrendszer lép életbe. Az adó mértéke
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %;
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 %;
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 40 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 %;
- az adóalap 40 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7,5 % valamennyi adóalany esetében.
- Megrendelő: a korábbi 5 % helyett 2,5 %-os adómérték alkalmazandó.
- Figyelemmel a 2019 óta kialakult európai uniós bírósági gyakorlatra is, mely az uniós joggal, s ezen belül az uniós állami támogatási szabályokkal teljes mértékben összeegyeztethetőnek tekintette a progresszív adómértéktábla alkalmazását, a progresszív adómérték-rendszer bevezetésével egyidejűleg a módosítás hatályon kívül helyezi a „de minimis” szabályok figyelembevételének előírását.
- Annak érdekében, hogy a fizetendő adót az adóalanyok „szétdarabolásával” ne lehessen csökkenteni (részben vagy egészben megkerülni), a törvény kapcsolt vállalkozások esetén előírja, hogy az adóalapot össze kell számítani, s az összeszámított adóalap után kell a sávosan progresszív adómérték alkalmazásával az adót kiszámítani. Az egyes adóalanyok a kiszámított adót olyan arányban viselik, amilyen arányt a saját adóköteles adóalapjuk az összes adóalapon belül képvisel. Az összeszámítási kötelezettség csak az ellenszolgáltatás fejében történő reklám-közzétételből származó adóalapra vonatkozik, a reklám megrendelésére tekintettel keletkezett adóalapra nem.
- A módosítás eredményeként újra előáll a NAV korábbi, a jogkövető reklámközzétevők listájára vonatkozó nyilvántartás-vezetési és -közzétételi kötelezettsége. Ha egy reklámközzétevő személy vagy szervezet a nyilvántartásban szerepel, akkor ő mentesül a megrendelő felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettség alól, valamint a megrendelő adókötelezettsége ez esetben nem állhat elő.
- A szankciórendszer tartalmilag megegyezik a 2026. januárjától bevezetettel:
- A bejelentési kötelezettség elmulasztásának észlelésekor az adóhatóság első körben még nem szab ki bírságot. Ekkor kizárólag az adóalany felhívásának van helye. A második és ezt követő körökben a kiszabható mulasztási bírság összege 10 millió forintig terjed alkalmanként.
- A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén az első lépés szintén a felhívás. Második körben 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetni. Harmadik körben a NAV 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, minden további körben pedig az előző az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság kétszeresét.
- Ha az adóalany bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhatóság megindítja az ellenőrzést és becsléssel állapítja meg az adót a ,,diktált” adóalap helyett.
Cégautóadó
- A módosítás 2027. január 1-jétől a gépjárműadó cégautóadóból történő levonásának lehetőségét egy, az adóalany által választott személygépkocsira korlátozza. Az adóalany a választásáról a negyedévéről szóló bevallásában nyilatkozik; választása a teljes negyedévre szól, az nem módosítható. A levonásra az adott személygépkocsi után megállapított és határidőben megfizetett gépjárműadó tekintetében kerülhet sor a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautó-, gépjárműadó-kötelezettség fennállt.
- A 120 kW-nál magasabb teljesítményű személygépkocsik esetében sávos adómérték-rendszer lép életbe. A sávok terjedelme igazodik a regisztrációs adószabályozásban alkalmazandó teljesítménysávokhoz. A módosítás a korábbi szabályozási elveket megtartva a nagyobb teljesítményű személygépkocsik esetében is a teljesítmény és a környezetvédelmi osztályjelzés alapján határozza meg az adómértékeket.
- A módosítás megjeleníti az „5P” és az „5N” környezetvédelmi osztályjelzést, és a környezetvédelmi szempontokra figyelemmel a korábbinál kedvezőbb adómértéket állapít meg az ide tartozó személygépkocsik számára.
Szociális hozzájárulási adó
- A javadalmazási típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Programból (MRP-ből) és Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programból (KMRP-ből) származó kifizetés vállalkozásból kivont jövedelemként adóköteles: a kifizetést a 15 százalék személyi jövedelemadón túl 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli, azonban ez utóbbira a jelenlegi szabályok szerint vonatkozik a szociális hozzájárulási adó fizetési felső határ. Annak érdekében, hogy a kifizetés közterhe megegyezzen a nemzetközi anyavállalati részvényjuttatási programok adóterhelésével a jövedelem kikerül a felső határ alól, így az MRP keretében kifizetett jövedelem értékbeli korlát nélkül szociális hozzájárulási adó-kötelessé válik.
- A javadalmazási típusú MRP-ből és KMRP-ből származó, vállalkozásból kivont jövedelemnek minősülő kifizetést terhelő szociális hozzájárulási adó jelenleg a magánszemély kötelezettsége, azonban 2027-től a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése a juttatást nyújtó kifizető feladata. Átmeneti rendelkezés alapján a 2027. január 1-je előtt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök juttatása érdekében indított MRP-k és KMRP-k esetében az új szabályokat egy kétéves átmeneti időszakot követően kell először alkalmazni, vagyis a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót először a 2028. december 31-ét követően juttatott bevétel tekintetében kell megállapítani, bevallania és megfizetnie.
Rehabilitációs hozzájárulás
- A javaslat a különösen hátrányos helyzetű személyek elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében lehetővé teszi a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő fiatalok, valamint a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő személyek kétszeres beszámítását a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából előírt kötelező foglalkoztatási szintbe.
- A javaslat differenciáltan növeli a rehabilitációs hozzájárulás mértékét a legalább 250 főt foglalkoztató munkáltatók esetében. Az indokolás szerint a nagyobb munkáltatók szervezeti, gazdasági és humánerőforrás-kapacitásai általában kedvezőbb feltételeket biztosítanak az érintett munkavállalók foglalkoztatásához, a munkakörök átalakításához és az akadálymentes munkakörnyezet kialakításához. A módosítás az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintet nem érinti, kizárólag annak elmaradása esetén növeli a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatókra vonatkozó szabályok változatlanok maradnak.
Adóeljárás
- A javaslat a jogalkalmazást segítendő konkretizálja a rendeltetésszerű joggyakorlás szabályait.
- Az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően a javaslat pontosítja a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság szabályait: a normaszövegben jelenleg fix összegként megjelenő 5, illetve 10 millió forint a kiszabható mulasztási bírság felső határa, melyen belül a NAV a jogsértés súlyához, egyéb körülményeihez igazodóan állapítja meg a bírság tényleges összegét.
- A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásokban a javaslat már a második hiánypótlási felhívást követő kérelemvisszavonás, illetve eljárásmegszüntetés esetében kizárja a díj 85%-ának visszautalását, a hatósági munkateherrel arányosabb szabályozás kialakítása érdekében.
- Az adóeljárási szabályok módosítása között bevételnövelő intézkedésként helyet kapott még a végrehajtáshoz való jog elévülése szabályainak kiegészítése is, melynek értelmében az elévülési idő már a fizetési könnyítés időtartama alatt is nyugszik, megakadályozva ezzel a tartozások elévülését.
Nemzetközi adóügyi együttműködés
- A globális minimumadó adatszolgáltatás összetettségére tekintettel a magyar adóhatóság külön elektronikus felületet alakított ki, amelyre az adózók fel tudják tölteni az adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatfájlt. Ezzel a megközelítéssel a nemzetközi gyakorlatot és előírásokat követve alakította ki az adóhatóság az adatszolgáltatás adózói teljesítésének módját. Az Aktv. ezt az eljárási módot követi le.
- Mivel a FATCA adatok hasznosítása a hasonló adatkörre tekintettel az Aktv. V/B. fejezet szerinti adatcserével együtt történik, amelynek statisztika határideje december 31., továbbá tekintettel arra, hogy a IV. negyedév során is számottevő változásokra kerülhet sor az adatok hasznosítása terén, így a módosítás az október 20-i határidő kitolásával összehangolja a két statisztikára vonatkozó határidőt.
Jelen tájékoztató a T/927. számú törvényjavaslat alapján készült. A jogszabály jelenleg még nem hatályos, az Országgyűlés a parlamenti vita során a javaslatot módosíthatja, ezért a végleges szabályok a jelenlegi tervezethez képest változhatnak.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon szakértőinkhez bizalommal.