KATA rajongók figyelmébe
Az utóbbi napokban több kérdést kaptunk KATA témakörben a jövő évi törvényváltozásokkal, illetve adóellenőrzésekkel kapcsolatban, ezért úgy látjuk érdemes 1-2 dolgot tisztázni.
A kisadózók tételes átalányadója (KATA) nagy könnyebbséget jelent az ezt választó kisvállalkozók számára, egyrészt a kiszámítható és kigazdálkodható mértékű adótehernek, másrészt az egyszerű adminisztrációs előírásoknak köszönhetően.
A KATA választása sem jelent azonban minden területen automatikus megoldást.
Általános forgalmi adó
Az egyik jellemző hiba, amit a KATA-alanyok elkövetnek, az, hogy azt gondolják, a KATA választásával egyből az áfa alól is mentesülnek. Ez azonban nem így van! Ha a vállalkozás nem szeretne áfát fizetni, de az általa végezni kívánt tevékenység amúgy adóköteles lenne, alanyi áfamentességet kell választania, különben áfát köteles fizetni és vallani. Amennyiben a bejelentkezéskor elmulasztotta az alanyi mentességet jelölni, de mentesként kezelte az ügyleteit, akkor utólag még van lehetősége módosítani.
Még az alanyi mentesség választása esetén is előfordulhat azonban, hogy egy katás vállalkozás áfa fizetésére lesz kötelezett. A külföldi adóalanyoktól igénybe vett szolgáltatások után ugyanis az alanyi mentes katás cégeknek is maguknak kell bevallani és megfizetni az áfát, és ezt sokan nem tudják. Ha tehát egy katás egyéni vállalkozó például megrendel egy Facebook- vagy Google-hirdetést, vagy külföldi értékesítőtől egy letölthető szoftvert vásárol (legyen az egy vírusírtó, egy grafikai szerkesztő vagy egy kottaíró program), akkor neki kell rendeznie az áfát, sőt, EU-s szolgáltató esetén közösségi adószámot is kell kérnie, és ún. összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtania.
Visszaélésre használt KATA
A KATA bevezetésével a jogalkotó célja a kisebb vállalkozások segítése volt. Amint azonban az lenni szokott, a jó célt szolgáló jogintézményt visszaélésszerűen is elkezdték alkalmazni. A NAV már eddig is vizsgálta, hogy nem burkolt munkaviszony húzódik-e meg a katás vállalkozások által kötött szerződések mögött, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint azonban a jövőben fokozottabb ellenőrzés várható e téren. A szaktárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara katára vonatkozó javaslatait is megvizsgálja, mivel egyetértenek abban, hogy sem a versenyképesség rontása, sem a visszaélések elősegítése nem volt célja ezen adónem elindításának.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) november elején felhívta a figyelmet arra, hogy egy pénzügyminisztériumi munkaanyagban a 40%-os KATA-kulcs kiterjesztése szerepelt mind azon esetekre, amikor a katás a minimálbér két és félszeresét meghaladóan számláz egy ügyfélnek és az az ügyfél a bevételeinek több, mint felét adja, mind pedig azokra, amikor a katás olyan ügyfélnek számláz be, ahol a bevétel megszerzésének évében, vagy azt megelőző két évben a munkaviszonyban áll, vagy állt. Az említett javaslatok az őszi adócsomagba nem kerültek bele és egyelőre a legutolsó módosítási javaslatok sem tartalmazzák. A fentiekre tekintettel javasoljuk a jogszabály-változások, illetve a honlapunkon megjelenő információk követését.