2019. őszi adócsomag – részben elfogadva

Amint arról korábban már írtunk, 2019. november 12-én több, az adójogszabályok módosítását célzó érintő törvényjavaslatot Parlament elé terjesztésére is sor került:

• T/8015. számú törvényjavaslat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról
• T/8021. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
• T/8038. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénymódosításáról
• T/8040. számú törvényjavaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról

Az Országgyűlés ezek közül a T/8015. és a T/8038. számú javaslatokat fogadta el, a másik két javaslat egyelőre folyamatban van.

A társadalombiztosítás rendszerének jelentős egyszerűsítését valamint az egészségügyi „potyautasok” automatikus kiszűrését célzó T/8021. számú tervezetről a Pénzügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy azt a jövő héten fogadhatja el az Országgyűlés. Mivel a tervezet alapján a változások 2020. július 1-jétől lépnének hatályba, a jogalkalmazóknak elegendő idejük marad a felkészülésre. A több mint fél éves időtáv könnyebbséget is jelent az érintettek számára, hiszen a TAJ szám csak abban az esetben válik automatikusan érvénytelenné a módosítás alapján, ha valaki július 1-től számítottan halmoz fel három havi egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást.

Szintén folyamatban van a T/8040. számú, társasági adót érintő javaslat, amely a tervek szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100%-os támogatási intenzitás keretében valósítsák meg, továbbá kimondja, hogy a tárgyi eszköz beruházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

Az illetékszabályozást érintő, a külterületi ingatlanok belterületbe vonásához kapcsolódó spekulációs visszaélések visszaszorítását célzó T/8038. számú javaslatot az Országgyűlés az eredeti szöveghez képest minimális változással fogadta el. Lényegi módosítást csak az jelent, hogy a korábban is kivételt képező 6. évben vagy azt követően értékesített ingatlanokon kívül az öröklés útján szerzett vagyontárgyakra sem terjedne ki az új szabályozás, mivel a spekulációs célú adás-vétel e körben kizárható. A szabályozás az eredeti tervekkel összhangban azokra az esetekre fog vonatkozni, amikor a belterületbe vonásra 2020. február 1-jét követően kerül sor.

A T/8015. számú javaslatot a korábbi bejegyzésünkben leírtakhoz képest helyenként változásokkal szavazta meg az Országgyűlés.

ÁFA

Az Országgyűlés elfogadta az online számla adatszolgáltatást két lépcsőben szinte minden ügyletre kiterjesztő módosítást. 2020. július 1-től már az összes olyan számláról adatot kell majd szolgáltatni, amelyet belföldi ügyletről belföldi adóalany felé állítottak ki, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kivételével. Ugyanezen időponttól valamennyi, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell majd a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.

 2021. január 1-től a magánszemélyek részére kibocsátott, valamint az adóalanyok felé Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlákat is jelenteni kell. Az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt, külföldön teljesített ügyletek kivételével tehát 2021-től minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás a jelentendő körbe tartozik majd.

Megszavazta a Parlament azt is, hogy 2020. július 1-jétől 8 napos határidő vonatkozzon a számlakibocsátásra.

Szintén jövő júliustól az eddiginél szűkebb körben lehet mentesülni a számlaadási kötelezettség alól: egyes „tárgyi mentes” ügyletekről, mint például a magán-egészségügyi, a humán fogorvosi, fogtechnikusi, az egyéb oktatási szolgáltatásról, valamint az ingatlanértékesítésről jövő nyártól számlát kell kiállítani, hiába nem terheli áfa az értékesítést.

A többi adónem

A személyi jövedelemadóra vonatkozóan nem volt lényegi változás a novemberben benyújtott javaslathoz képest. Ebben az adónemben a nyári adócsomag hozott nagyobb adócsökkentést anégy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-kedvezményének 2020-tól történő bevezetésével. Az őszi adócsomag a korábban már leírtak szerint a legjelentősebb módosítást a korábbi tervekhez képest azzal hozta, hogy kimondta: a cafeteria rendszer átalakításához bevezetni kívánt kötött kedvezmény-elszámolási sorrendet mégsem vezetik be.

A társasági adó vonatkozásában, amint arról korábban már írtunk, a módosítások nagyrészt pontosításokat szolgálnak. Szélesebb adózói kört érinthet, hogy a késve megfizetett adóelőleghez kapcsolódóan a módosító törvény a kihirdetését követő naptól fogva visszaállítja a kimentési kérelem előterjesztésének lehetőségét, amelyet a nyári adócsomag szüntetett meg.

A jövedéki adót érintően az elfogadott T8015. számú javaslat kisebb módosításokat eredményez: egyrészt az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében kedvezőbb szabályokat vezet be, másrészt a KN-kódok európai uniós szintű éves felülvizsgálatához kapcsolódóan 2020-tól sor kerül egyes jövedéki definíciók módosítására.

A jövedéki adót illetően egy másik, szintén december 3-án elfogadott jogszabály hoz még újdonságokat. Még a nyáron került sor a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtására, amely mostanra szintén csak az Országgyűlés elnökének aláírására vár. A javaslat egyszerre tartalmaz szigorítást és könnyítést: egyrészt bővíti a jövedéki termékek körét 2020. márciusától a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kategóriáival (és immár egyértelműen ide sorolja a nikotinmentes töltőfolyadékot is), másrészt viszont csökkenti a töltőfolyadékra vonatkozó jövedéki adó mértékét.

A helyi adók tekintetében a novemberi tervezetben foglalt rendelkezések nagyrészt 2020. január 1-jén lépnek hatályba. A novemberi javaslat viszont kiegészült egy mentesítő szabállyal. A nyári adócsomag ugyanis a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlése miatt a helyi adókról szóló törvényben rendelte meghatározni az iparűzési adóelőleg kiegészítésre kötelezettek körét. A deklarált jogalkotói cél az volt, hogy az előleg-kiegészítésre kötelezettek köre a korábbi évekhez képest ne változzon. Ugyanakkor 2019. előtt egyes, jellemzően non-profit szervezetek a társasági adóban árbevételüktől függetlenül mentesültek az előleg-kiegészítési kötelezettség alól, és ennél fogva az iparűzési adóban sem vonatkozott rájuk e kötelezettség. (Ezen adózói csoportba tartozott például az egyesület, az alapítvány, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet vagy a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.) A módosító rendelkezés átmeneti szabályként biztosítja, hogy a 2019. évben kezdődő adóévben az új jogszabályi környezetben akkor se keletkezzen e szervezeteknek iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettségük, ha az érintett szervezet az adóévben nem iparűzésiadó-mentes, és az előző adóévi nettó árbevétele több volt, mint 100 millió forint. A joghatás kiváltása érdekében ez a rendelkezés a törvényjavaslat kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az illetékekre vonatkozó szabályozást a T/8015. sz. javaslat 2020. január 1-jétől az ún. vagyonkezelő alapítványra vonatkozó előírásokkal egészíti ki. E téren a fentebb már említett T/8038. számú javaslat elfogadása hoz még jelentősebb változást.

Eljárási szabályok

Fekete foglalkoztatás

Amint azt korábban már írtuk, a jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy jövő év elejétől az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is. Az Országgyűlés által elfogadott végleges szöveg értelmében a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tájékoztatást a NAV abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha a tájékoztatás időpontjában a jogviszonya az adózóval már nem áll fenn.

A behajthatatlan követelések érvényesítését szolgáló lekérdező felület

Nincs változás a novemberi javaslathoz képest a tekintetben, hogy a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfa-alap csökkentéshez szükséges visszamenőleges lekérdezést a NAV 2020. január 1-jétől egy lekérdező felület útján fogja biztosítani.

EKAER szám lezárását követő módosítás: maradt a március

A javaslat szerinti szöveggel fogadta el az Országgyűlés azt a jogtechnikai megoldást is, hogy az EKAER szám lezárását követő módosítására vonatkozó új előírások 2020. január 1-jével hatályba lépnek, azonban e szabályok a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatóak első alkalommal.

Számvitel

A cégtörvény és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény változásainak átvezetésén kívül a számviteli törvény fontosabb módosításai egyrészt a pótbefizetés kezelését, másrészt a kis értékű eszközök értékhatárát érintik.

Egyszerűsítést és a versenyképesség javítását is eredményezi a veszteség pótlásához már nem szükséges pótbefizetés közvetlen eredménytartalék javára történő elszámolásának a lehetővé tétele. A 2020. január 1-jén hatályba lépő új előírás szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor annak összegét a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

Az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében pedig a jogalkotó a kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli, szintén jövő évtől kezdődően.

Amennyiben az adótörvényeket érintő változásokkal kapcsolatban további kérdések merülnek fel, szakértőink állnak rendelkezésükre.