Behajthatatlan követelések áfája: mikor hogy kérhetjük vissza?

Amint arról már beszámoltunk (Végre visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája; Változások az áfában 2020-tól II. rész; Behajthatatlan. Visszajár? – Adóalap-csökkentés buktatókkal), 2020. január 1-jétől az Áfa törvény meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosít az adóalanyok számára, hogy behajthatatlan követeléseikre tekintettel csökkentsék az adóalapjukat. Az adóalap-csökkentés önellenőrzés keretében érvényesíthető, de csak ha a számos feltétel mindegyike teljesül. Az új szabályozás kritériumainak nem megfelelő esetekben ún. különös eljárás keretében kérvényezhető a csökkentés, de e körben fokozott jelentősége van az időtényezőnek.

Ahhoz, hogy eldönthessük, visszakérhető-e egy adott követelés áfa-tartalma, és ha igen, milyen formában, először is meg kell vizsgálnunk, hogy teljesülnek-e a 2020-tól hatályos előírások. Ha igen, önellenőrzést kell benyújtanunk, ha viszont nem, közvetlenül a közösségi jogra hivatkozva próbálkozhatunk meg az áfa visszakérésével.

Utólagos adóalap-csökkentés önellenőrzéssel

A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha mind a követelésünk, mind az érintett felek, mind pedig az eljárásunk megfelel az Áfa törvény január 1-jén hatályba lépett 77. § (7)-(10) bekezdéseiben illetve 259. § 3/A. pontjában foglaltaknak.

A jogszabály meghatároz feltételeket egyrészt a követelésünkre (pl. kizárólag a taxatíven felsorolt okok esetén minősül az áfa rendszerében is behajthatatlannak a követelésünk; 2016. előtti, vásárolt vagy faktorált követelés esetén nem élhetünk az önellenőrzéssel), másrészt a felekre vonatkozóan (egyebek közt nem élhet az új jogintézmény biztosította lehetőséggel az a vállalkozás, amely felszámolási eljárás hatálya alatt áll, még akkor sem, ha éppen a követelés behajthatatlansága miatt lett fizetésképtelen).

Az adóst (kivéve, ha jogutód nélkül megszűnt) előzetesen írásban értesítenünk kell arról, hogy a követelést behajthatatlanként számoljuk el, mivel neki az általunk megadott adatok alapján csökkentenie kell a levonható adóját.

Az adóalap-csökkentést önellenőrzés keretében tudjuk érvényesíteni, egyúttal nyilatkoznunk kell a NAV felé a törvény által előírt adattartalommal. A NAV e célra a 2016-tól kezdődő adóévekre vonatkozó bevallásokhoz külön lapot – a 06-os számút – rendszeresített.

Számítsunk rá, hogy ha a behajthatatlan követelésre tekintettel csökkentjük az adóalapunkat, ez NAV-ellenőrzést von maga után! Első lépésben jogkövetési vizsgálat fog indulni, de ha annak eredményeként az adóhatóság szükségesnek látja, adóellenőrzést is elrendelhet.

A NAV nemcsak azt fogja vizsgálni, hogy a követelés az áfa rendszerében behajthatatlannak minősül és a többi feltétel is teljesül-e, hanem azt is, hogy rendeltetésszerű joggyakorlás keretében került-e sor az adóalap csökkentésére: ellenőrizni fogják, hogy valós követelésről van-e szó, továbbá hogy mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy behajtsuk a tartozásunkat, és elkerüljük annak behajthatatlanná válását. Már az önellenőrzés benyújtását megelőzően gyűjtsük ezért össze az erőfeszítéseinket igazoló iratokat (pl. nemleges foglalási jegyzőkönyv, egyezségi megállapodás, felszámoló igazolása, vagyonfelosztásról rendelkező dokumentumok)!

Adó-visszatérítési kérelem

Ha az adóalap önellenőrzéssel történő csökkentésének feltételei nem teljesülnek maradéktalanul (pl. a követelésünk 2016. előtti ügyletekből származik vagy magánszemély partnerrel szemben áll fenn), ez még nem jelenti azt, hogy ne kaphatnánk vissza a behajthatatlanná vált ellenérték adótartalmát. Az EUB C-292/19. számú végzésére hivatkozva ugyanis benyújthatunk az Art. 196. §-ában foglaltak szerinti adó-visszatérítési kérelmet.

Figyelni kell azonban arra, hogy az Art. az EUB-döntés közzétételétől (jelen esetben 2019. október 24-étől) számított 180 napon belül biztosít lehetőséget az adó-visszatérítési kérelem benyújtására, ez után a NAV már nem fogja befogadni ezeket a kérelmeket. Úgyszintén elutasításra számíthatunk, ha 2019. október 24-ére az adó megállapításához való jogunk elévült.

A törvény meghatározza a kérelem minimális adattartalmát, formájára nézve azonban csak írásbeliséget ír elő. A NAV erre nem rendszeresít nyomtatványt, ezért kötetlen formában nyújthatjuk be a visszatérítési igényünket. Fontos, hogy ha elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek vagyunk, akkor ezt a kérelmet is elektronikus úton kell beadnunk.

Lényeges, hogy csak ténylegesen megfizetett áfa visszatérítése kérhető. Fordított áfa esetén értelemszerűen nincs helye kérelem benyújtásának. Vásárolt követelés adótartalmának visszatérítését sem igényelhetjük, mivel ez esetben más volt az adófizetésre kötelezett.

Nem fogja véglegesen behajthatatlannak tekinteni a követelést az adóhatóság, ha a követelés más forrásból megtérült vagy megtérülhet számunkra (például kártérítést fizetett részünkre a biztosító), vagy értékesítettük (akkor sem, ha értékén alul voltunk kénytelenek eladni egy követeléskezelőnek). Ha pedig nem kellő gondossággal jártunk el (például törölt adószámú partnerrel kötöttünk szerződést, vagy meg se próbáltuk behajtani a követelést, csak vártunk, hátha fizet az adós), a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének teljesülését vitathatja a NAV.

Összegezve: a vállalkozás részére meg nem fizetett követelések áfájának visszakérésére vannak lehetőségek, azonban fontos, hogy megfelelően ítéljük meg, behajthatatlannak minősül-e az áfa adójogi értelemben, és ha igen, milyen eljárás alkalmazásának van helye. A folyamatba ezért mindenképpen javasolt adótanácsadót bevonni.

Megjegyezzük, hogy önmagában az adóhatósági elutasítás sem jelenti azt, hogy az ügy teljesen reménytelen, hiszen a bírósági út még ekkor is nyitva áll előttünk. Ez esetben azonban még inkább javasolt szakértő bevonásával elindítani a folyamatot.