Adózási adok-kapok, avagy adókönnyítések és -nehezítések a 2021. évi költségvetést megalapozó törvényben

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) érintő szigorítások miatt nagy port kavart az Országgyűlés által 2020. július 3-án elfogadott törvény, amely a 2021. évi költségvetés megalapozásához kapcsolódó adójogszabály-módosításokat tartalmazza. Az Adótanácsadók Egyesülete közleményben tiltakozott a “fűnyíró elv szerint” működő adóterhelés ellen, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a köztársasági elnökhöz fordult, hogy küldje vissza a törvényjavaslatot megfontolásra az Országgyűlésnek. Áder János végül elrendelte a törvény kihirdetését. A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény kihirdetése a 2020/168. számú Magyar Közlönyben történt meg.

A törvény, amint azt már jeleztük, adókönnyítéseket is hoz:

• A jogalkotó mentesíti az egyesületet, alapítványt azon építményadó, telekadó alól, amelyet a vagyonkezelésükben álló állami tulajdonú ingatlan után kellene fizetni.
• Az iparűzési adóban is megszűnik a feltöltési kötelezettség, már 2020-ban sem kell kiegészíteniük az adóelőleget az eddigi kötelezetteknek.
• 2020. július 15-étől megszűnt a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettsége.
• A koronavírus-járvány kapcsán felmerült az igény, hogy a kényszerből fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalókat terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató fizethesse meg, további adóterhek nélkül. A jogalkotó most törvényi szinten rögzítette, hogy a magánszemély helyett más (pl.: más magánszemély, alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató) által viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül a magánszemély szja-köteles jövedelmének.
• A társaságok mellett immár az egyéni vállalkozók is a nyereség teljes összegéig leírhatják a fejlesztési tartalék összegét.
• A korábbi hírlevelünkben már jelzettekkel összhangban haladékot kaptak az adótervezésben közreműködők az adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében.
• 2021. január 1-jétől az EKAER bejelentési kötelezettség már csak a megadott érték- vagy tömeghatárt meghaladó kockázatos termékekre fog vonatkozni.
• A társadalombiztosítás terén 2019. végén elfogadott szigorú szabályokat végül enyhítette a jogalkotó: egyrészt a korábbi három helyett hat hónapjuk lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével késedelembe esőknek a hiányzó összegek rendezésére, másrészt senki nem eshet ki az ellátásra jogosultak köréből csak azért, mert nincs érvényes belföldi lakcíme.

A katások számára viszont jelentős szigorítások következnek 2021-től a törvény szerint.

• Az egy kifizetőtől származó hárommillió forint feletti bevétel adózása megváltozik, 40 százalékos adót kell utána fizetni. Belföldi kifizető esetén ez a kifizetőt, külfölditől kapott bevételnél a katás vállalkozást terheli, ráadásul adminisztrációs téren is nehezítést jelent, hogy ez a fizetési kötelezettség az értékhatár átlépését követően havonta jelentkezik, a kifizetőt terhelő adó esetén havi bevallási kötelezettséggel párosulva.
• Kapcsolt vállalkozások között értékhatártól függetlenül, minden egyes kifizetésre vonatkozik a 40 százalékos adó, szintén a juttatás hónapját követő hónapban. Belföldi kifizető esetén itt is a kifizetőnek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót, míg külföldi kifizető esetén a katás vállalkozót terheli az adófizetési kötelezettség.
• Egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó.
• Az előzőekben említett, 40 százalékos mértékű adókötelezettség alá eső bevételeket a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni, de a tételes adó megfizetése alól nem mentesül az a katás sem, akinek saját magának kell megfizetnie a 40 százalékos adót (akár a 12 millió forintos értékhatár átlépése, akár a külföldi kifizetőtől szerzett, a fentiekben említett bevétel kapcsán áll fenn ez a kötelezettsége).
• Lényeges még, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan az egymillió forintos korlát NEM emelkedik meg 3 millió forintra.

A Pénzügyminisztérium közleménye és a köztársasági elnök nyilatkozata szerint a szabályozás szigorítására a visszaélések kiküszöbölése és a kiskapuk bezárása érdekében volt szükség. Mindazonáltal az alkalmazott eszköz nem a legmegfelelőbb erre a célra, hiszen számos olyan vállalkozást is sújt, amelyek jogkövetően járnak el, megbízóikkal nem munkaviszony leplezésére kötöttek katás vállalkozói szerződést, azonban éves szinten egy megbízótól hárommillió forintnál több bevételt szereznek. Mindeközben azok, akik valóban visszaélésekre használták eddig a katát, mostantól más konstrukciókkal fogják ugyanezt megtenni. A kommunikált jogalkotói célnak sokkal inkább megfelelne az, ha az adóhatóság, támaszkodva az eddigiek mellett immár az online számla adatszolgáltatásból befolyó adatokra is, ellenőrzésekkel derítené fel, kik élnek vissza a törvény biztosította lehetőséggel, és a tisztességtelen adózókat szankcionálnák. Ha pedig az eddiginél magasabb bevételt szeretne az állam a kisadózóktól beszedni, erre a sajtóban korábban megjelent sávos adóztatás (pl. 6 millió forint felett 50 helyett 65 ezer forintos kata) is megfelelő lehetne, miközben nem sújtja aránytalanul a jogkövető kisadózókat.

Mivel a fenti rendelkezések 2021-től lépnek hatályba, nem zárható ki, hogy a tb-szabályokhoz hasonlóan az év második felében még finomhangolásra kerül sor. Amennyiben ez megvalósul, arról is tájékoztatjuk Ügyfeleinket.

Amennyiben további részletes információra van szükség, forduljanak hozzánk bizalommal.