Október 20-án már tétje van az M-lapok benyújtásának

„Győzelem vagy halál!” Mondja az elkötelezett könyvelő a kolléganőjének, miközben remegő kézzel és verejtékező homlokkal rányom az Áfa bevallás elküldésére az ÁNYK-ban. A fenti életkép nem egy amerikai krimiből, hanem egy hazai könyvelőirodából származik.

Véleményünk szerint ennyire nem súlyos, ha az áfa bevallás adatszolgáltatásában esetleges hibák vannak, mindenesetre félvállról sem szabad venni, hiszen az esetleges szankciók súlyosak lehetnek.

A 100 ezer forintos értékhatár eltörlése jelentősen kiszélesítette a kibocsátott és a befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. 2020. szeptember 30-ig a zökkenőmentes átállást szankciómentes időszak biztosította, ezen időpontig az értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget betartani nem képes vállalkozásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem bírságolta. A határidő azonban letelt, ezért a befogadói oldalról október 20-áig benyújtandó 2065M-lapokat már fokozott figyelemmel kell elkészíteni, mivel ha elmarad vagy hibásan történik meg az adatszolgáltatás, az adóhatóság ezt immár szankcionálhatja.

Miről kell adatot szolgáltatni befogadóként?

A számlabefogadók adatszolgáltatási kötelezettsége mindig a számla alapján levonásba helyezett áfához kapcsolódik. Ebből következően minden egyes olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amely után áfát helyez levonásba az adóalany, mégpedig a számla teljes adóalap- és áfa-összegéről. Nem kell adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyek alapján nem történik áfa-levonás (akár kizárólag adómentes ügyletről készült, akár mert a levonási jog gyakorlása nem a számla alapján történik, mint a fordított áfás ügyletek esetében, akár mert a számla tartalmaz ugyan áthárított áfát, de azt a befogadó részben sem helyezi levonásba). Úgyszintén nem vonatkozik adatszolgáltatás a számlának nem minősülő bizonylatokra – pl. nyugtákra, számviteli bizonylatokra, felvásárlási okiratokra – sem.

Mire figyeljünk az adatszolgáltatás során?

A NAV 2020. február 28-án közzétett tájékoztatója szerint az M-lapok benyújtása során jellemző típushibának tekinthetőek az alábbiak:

• Az adózók az adatszolgáltatási kötelezettség alá nem eső bizonylatokról (fordított áfás ügylet számlájáról, kompenzációs felárat tartalmazó felvásárlási jegyről) is beadják az M-lapot.
• A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja stb.) tüntet fel.
• A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.

Tapasztalataink szerint szintén gyakori hibaforrások a következők:

• Ha a befogadó a számlán szereplő adattartalomnak csak egy részét helyezi levonásba, akkor csak a levont adóösszeget és az ahhoz tartozó adóalapot tünteti fel az M-lapon. Az Áfa tv. azonban a „számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről” ír elő adatszolgáltatást, ezért akár a teljes áfát, akár csak annak egy részét vonja le az adóalany, a számlában szereplő teljes áfa-alapot és áfa-összeget kell feltüntetni az összesítő jelentésben.
• Ha a számlán áfás és nem áfás tételek is szerepelnek, akkor csak az áfás adóalapról és az áfa összegéről szolgáltat adatot az adózó. Az előző pontban leírtakkal összhangban azonban – feltéve természetesen, hogy a számla alapján áfa-levonásra kerül sor – ilyenkor is a számlában szereplő teljes áfa-alapot és áfa-összeget kell feltüntetni az összesítő jelentésben.
• Több soron könyvelt számlák esetén, ha a könyvelési adatok nem tartalmazzák a számla összesített adóalap- és adóösszegét, az egyes sorok adatainak összegzése hibalehetőséget hordoz, például ha le nem vonható áfa esetén az áfa-analitika nem adóalap plusz áfa megbontásban tartalmazza az érintett tételt, hanem a könyvelési adatot átvéve bruttó összegben.
• Előlegszámla a 2065M-02, végszámla a 2065M-02-K lapon: Mivel mind az előleg-, mind pedig a végszámla alapszámlának minősül (a végszámla nem korrigálja az előlegszámlát, csupán az előleg elszámolására kerül sor benne), mindkét számlának a 2065M-02 lapon kell szerepelnie – ha ugyanazon időszakban érvényesít mindkettő alapján levonási jogot a befogadó, akkor mindkettőnek ugyanazon M-02 lapon.
• Végszámla adatainak hibás szerepeltetése: Ha a végszámla alapján a befogadó levon áfát, az M-lapon a végszámlát két külön sorban is szerepeltetni kell, egyszer a teljesítés összegét, egyszer pedig a különbözetet levezetve.
• 0-tól eltérő, de 0-ra kerekítendő összeg kihagyása az adatszolgáltatásból: Az összesítő jelentésben az adatokat ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) alkalmazásával. Ha az adott számlához tartozó adóalap vagy adó összege a kerekítést követően nem éri el az 1 ezer forintot, akkor a beírandó összeg 0.
• Negatív összegű alapszámla a 2065M-02 lapon: Túlfizetett előleg rendezése, elszámoló számlák, göngyöleg visszavétele vagy hibás teljesítés miatti visszáruzás helytelen bizonylatolása esetén fordul elő, amikor a számlakibocsátó elmulasztott hivatkozni a korrekcióval érintett eredeti számlára, ezért a befogadónál az nem korrekciós, hanem alapszámlaként jelenik meg. Az M-02 lapon az értékesítésről szóló számlák szerepeltetésének van helye. Ha a korrekcióról szóló bizonylatot a kibocsátó az eredetire történő hivatkozás nélkül állította ki, akkor a befogadott számla nem felel meg az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogszabályi előírásnak. A befogadó ilyenkor akkor jár el helyesen, ha ezt jelzi a kibocsátó felé, és kéri a törvényi előírásoknak megfelelő számla kibocsátását. A korrekciós számlát pedig az M-02-K lapon kell szerepeltetni, az eredeti számla adatait is feltüntetve történő hivatkozással.
• 2020. július 1. előtti, 100 ezer Ft alatti áfa-értékű számlát korrigáló számla kihagyása az adatszolgáltatásból: Az adatszolgáltatási kötelezettség ilyenkor is fennáll, és a 2065M-02-K módosító lapon az eredeti számla adatait is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy azokat a 2065M-02 lapon a levonási jog érvényesítésének időszakában nem kellett szerepeltetni.
• Belső (technikai, számviteli) korrekciók szerepeltetése az M-02-K lapon: Az M-02-K lap a valódi (számlázott) korrekciók szerepeltetésére szolgál. Amennyiben könyvelési okokból kerül sor egy adott tétel érvénytelenítésére vagy módosítására, változatlan számlaadatok mellett (pl. eredetileg hibás adókódra történt könyvelés kiigazítása érdekében), az ilyen korrekciókat ki kell szűrni, hogy az adatszolgáltatásba ne kerüljenek bele.

Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét arra is, hogy a befogadói számlaadat-szolgáltatást ugyan nagymértékben segítheti a kibocsátó által szolgáltatott adatok lekérdezése a NAV rendszeréből, azonban, ha teljes mértékben a NAV-adatokra támaszkodva készítjük el az M-lapot, az kockázatot hordoz. Egyrészről 2020. szeptember 30-ig a számlakibocsátók is szankciómentességet élveztek, ezért sokan egyáltalán nem is szolgáltattak adatot ezen időpontig.

Másrészt, még ahol történt adatszolgáltatás, ott is előfordulhat, hogy azt a kibocsátó hibásan végezte el, például áfás és adómentes tételt is tartalmazó számla esetén csak az áfás tétel adatait közölve, így a kibocsátó által megadott adatok alapján befogadói oldalról sem biztosított a helyes számlaadatok közlése.

Javasoljuk ellenőrizni, hogy a fenti hibák az Önök rendszerében előfordulnak-e. Amennyiben igen, tanácsos e problémákat minél hamarabb orvosolni. Szakértőink szívesen segítenek ezeknek a hibáknak a gyors és hatékony megoldásában, forduljanak hozzánk bizalommal.