Elfogadott adójogszabályok és jövőbeni tervek: érzékelhető a megszorítások tendenciája

Július 4-én az Országgyűlés elfogadta a nyári adótörvénycsomagot. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslatról (a továbbiakban: Javaslat) már korábbi hírlevelünkben beszámoltunk. Az újabb módosításokat az alábbiakban mutatjuk be röviden.

A jogalkotás terén az utóbbi időben még az immár megszokotthoz képest is megszaporodtak az adózást érintő változások.

A közelmúltban kihirdetett jogszabályok

Az elmúlt hetekben beszámoltunk róla, hogy

• az – immár zárószavazásra váró – költségvetési törvényjavaslat szerint 2024-ben is részben maradnának az extraprofitadók,
• július 1-jétől pedig a legtöbb, nem állampapírban tartott befektetésből származó kamatjövedelmet szociális hozzájárulási adó terheli.

A 2023. június 21-ei Magyar Közlönyben megjelent a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény. Ez számos jogszabályt módosít. Egyebek közt bevezeti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénybe az építményi jog fogalmát.

Az építményi jog az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) hatálya alá is bekerül. Vagyoni értékű jogként lesz illetékköteles a 2023. július 22-től hatályos előírások értelmében, de speciális szabályok fognak rá vonatkozni, mivel az értékét nem az Itv. 72. §-ának általános szabályai alapján kell meghatározni, hanem a jog forgalmi értékével egyezik meg.

Nyári adócsomag: elfogadva, kihirdetésre vár

Július 4-én az Országgyűlés elfogadta a nyári adótörvénycsomagot. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslatról (a továbbiakban: Javaslat) már korábbi hírlevelünkben beszámoltunk. A Javaslat vitája során nagyrészt nyelvhelyességi és jogtechnikai módosításokra került sor.

Az adózást érintően elfogadott főbb érdemi módosítások az alábbiak.

Személyi jövedelemadó:

• A Javaslatban “fiatal anya” összefoglaló névvel jelölt kedvezményezetti kör megnevezése “30 év alatti anya” lett, definíciója a különös szabályokból az Szja tv. értelmező rendelkezései közé került át. Megjegyezzük, hogy miközben ezt az adóalap-kedvezményt még csak idén augusztus 1-jétől tervezi bevezetni a jogalkotó, a hírlevelünk utolsó részében említett Kormányhatározat már a 2023-2024-es megszorítások potenciális részterületeként említi.
• A bizalmi vagyonkezelés vagy magánalapítvány részére történő vagyonátengedés új szabályai kiegészültek azzal, hogy átértékelés esetén a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által fizetendő adó megfizetésére hosszabb időszak, 3 év alatt lenne lehetőség. A vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által rendelkezésre bocsátott, csak annak elhunyta esetén megszerezhető vagyoni érték adózási szabályai az örökléssel analóg módon alakulnak.

Társasági adó:

• Az Európai Bizottság Válságközleményével bevezetett támogatási jogcím, amely a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások támogatását teszi lehetővé, bekerül a Tao tv.-be, az ehhez kapcsolódó értelmező rendelkezéssel együtt. A támogatás átmeneti jellegű (a támogatást 2025. december 31-ig kell megítélni), a maximális támogatási intenzitás – amely középvállalkozás esetén 10, kisvállalkozás esetén 20 százalékkal növelhető – Budapesten 15 százalék, Budapesten kívül 35 százalék. A kedvezmény akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú berendezések, illetve a kapcsolódó alkatrészek gyártására irányuló beruházásokhoz vehető igénybe.

Általános forgalmi adó:

• A napilapok áfakulcsa 2024-től 0%-ra csökken.

Helyi adók:

• A légi személyszállítási tevékenységet végzők – erre vonatkozó döntésük alapján – bizonyos feltételek teljesülése esetén már a 2023-ban kezdődő adóévben is alkalmazhatják az iparűzési adóra vonatkozó új előírásokat.

Társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó:

• Pontosító jelleggel megjelenik a szabályozásban, hogy a “harmincadolás” – az egyéni vállalkozókkal azonos módon – az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, az önállóan tevékenykedő közjegyzők és önálló bírósági végrehajtók tevékenységének szünetelése esetén is megszűnik.
• A Szocho tv. kiegészítése lehetővé teszi, hogy a természetes személy adóvisszatérítési igényt terjesszen elő, ha a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, és a természetes személy egyébként nem köteles bevallás benyújtására. A módosítás pontosítja továbbá, hogy a szociális hozzájárulási adót a természetes személynek akkor nem kell bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.
• A Szocho tv.-t érintően a vendégmunkásokra vonatkozó szövegrészek kikerültek a Javaslatból, ugyanakkor az elfogadott szöveg értelmében adóköteles lesz valamennyi, a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett béren kívüli juttatás és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

Egyéb adónemek:

• A távhőadó tekintetében a külföldi kőolajtermékre vonatkozó arányosítás már a 2023. adóévre is alkalmazandó.
• A népegészségügyi termékadóból származó adóbevétel meghatározott részét nemcsak egészségmegőrző programra, hanem élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program céljaira, továbbá a meglévő és kiegészített célokat szolgáló beruházásokra is fel lehet majd ajánlani. A felajánlott összeg célzottan az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság tevékenysége, beruházása során használható fel.

Alanyi mentesség: az EU megengedte az emelést, a Parlament egyelőre nem él vele

Korábbi hírlevelünkben beszámoltunk róla, hogy az Európai Bizottság 2023. április 20-án elfogadta és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztette a 2023/0107 tanácsi végrehajtási határozat javaslatát, amely a Bizottság által elfogadott szöveg szerint jóváhagyja Magyarországnak az alanyi mentesség értékhatárának megemelésére vonatkozóan benyújtott kérelmét.

Az EU Tanácsa időközben elfogadta a javaslatot, Magyarország május vége óta felhatalmazással rendelkezik arra, hogy 18 millió forintra emelje az alanyi mentesség értékhatárát. A magyar jogalkotó azonban egyelőre nem élt ezzel a lehetőséggel, és a költségvetés helyzetének tükrében álláspontunk szerint nem kizárt, hogy nem is fog.

Ami még előttünk van

Habár a nyári adócsomag egyelőre meghagyta a jelenlegi személyijövedelemadóalap-kedvezményeket, a költségvetés egyre nyilvánvalóbb hiánya miatt ezek rendszere a jövőben nem feltétlenül lesz a mostani formában fenntartható.

A 2023. július 4-ei Magyar Közlönyben megjelent a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról szóló 1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat), amelyben előírásként jelenik meg

• már a 2023. év tekintetében elvárásként jelenik meg az éves kormányzati kiadások legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben
  • az egészségügyre, valamint
  • a családtámogatásra és
  • lakhatásra fordított kiadások és
  • kapcsolódó adókedvezmények

felülvizsgálata,

• és a 2024. évben az éves kormányzati kiadások legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben
  • az oktatásra és
  • állami beruházásokra

fordított kiadásokat is felül kell vizsgálni.

Mind az egészségügyi, mind a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadások tekintetében kifejezetten szerepel a Kormányhatározatban, hogy a 2023. évben az egyes kiadási részterületeken legalább 3% megtakarítás és “hatékonyságnövekedési tartalék” elérése a cél.

A Kormányhatározat megjelöli azokat az egészségügyet, családtámogatást és lakhatási támogatást érintő területeket is, ahol a Kormány lehetőséget lát megszorítások bevezetésére a költségvetési hiány visszapótlása céljából.

Ezek közül az adózást érintő területek:

• Személyi jövedelemadó:
  • Családi adóalap-kedvezmény
  • Első házasok kedvezménye
  • Négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége
  • 30 év alatti édesanyák kedvezménye
  • 25 év alattiak szja mentessége  
• Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék:
  • Családi járulékkedvezmény  
• Szociális hozzájárulási adó:
  • A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény  
• Lakossági illetékek:
  • Illetékmentes öröklés
  • CSOK-os lakások mentessége  

A fentieken túlmenően célkeresztbe került egyebek közt a családi pótlék, a gyermekneveléssel-gondozással kapcsolatos támogatások, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatása, a diákhitelek támogatása vagy éppen a bölcsődei ellátásokra fordított támogatások is.