Megszavazta az Országgyűlés a 2023. évi őszi adócsomagot és a globális minimumadó törvényt

2023. november 21.

Alig három héttel azután, hogy hírt adtunk arról: a Parlament előtt van az őszi adócsomag, az Országgyűlés el is fogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. sz. törvényjavaslatot, hasonlóan a globális minimumadóról szóló T/5877-es törvénytervezetet, amelyek már csak a köztársasági elnök aláírására várnak. Mivel innentől fogva a kihirdetés vélhetően már csak napok kérdése, a Parlament által elfogadott szöveget a továbbiakban végleges törvényszövegként említjük.

Mivel a törvényjavaslat tartalmáról már több hírlevélben is hírt adtunk, most csak a legfontosabb tudnivalókat emeljük ki, amiben az elfogadott szöveg eltér a korábbi tervektől. Korábbi hírleveleink elérhetőek az alábbi linkeken:

Az elfogadott adócsomag új elemei

Személyi jövedelemadó

Az egyéni vállalkozók adózásának koncepcionális egyszerűsítésére vonatkozóan benyújtott, 2025. január 1-jétől hatályba léptetni tervezett javaslat további egyeztetést igényel, ezért ezen rendelkezések nem kerültek bele a mostani módosító törvény végleges szövegébe.
Egyéb indokkal adómentesnek fog minősülni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladékok leadása esetén adott ösztönző juttatás a juttatás időpontjától függetlenül. Nem él azonban az adómentesség, ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység keretében történik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A végleges szöveg kiegészült azzal rendelkezéssel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher megosztására a törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a közteher a törvény erejénél fogva szociális hozzájárulási adónak minősül.

Általános forgalmi adó

A közvetett vámjogi képviselő levonási jogának – az adócsalások visszaszorítása érdekében történő – szűkítésére vonatkozó szabályozás további átgondolást igényel, ezért az ehhez kapcsolódó rendelkezések nem kerültek bele a mostani módosító törvény szövegébe.
A módosítás törvényi szintre emeli a 165/2023. számú veszélyhelyzeti kormányrendeletben foglalt, a „Hop On Hop Off” típusú buszos szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes 5%-os adómértéket.

Helyi iparűzési adó

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép a visszaváltási díjrendszer. A számviteli szabályok alapján a termék visszaváltási díjjal növelt ellenértékét értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az értékesített termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat pedig eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni.

Tekintve, hogy a visszaváltási díj a termék forgalomba hozatala során jogszabályi előírás alapján kötelezően felszámított díj, a módosító törvény a visszaváltási díjat semleges megítélésűvé teszi a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása szempontjából. Ez alapján a visszaváltási díj nem képezi részét sem a helyi iparűzési adó alapjául szolgáló nettó árbevételnek, sem pedig az adóalap meghatározásakor a nettó árbevételt csökkentő eladott áruk beszerzési értékének.

Illetékek

Visszterhes vagyonátruházási illeték: A családi otthonteremtési kedvezmény (“CSOK”) igénybevételével megszerzett lakóingatlanokra vonatkozóan már létező visszterhes vagyonátruházási illetékkedvezmény feltételei módosulnak az új otthonteremtési célú kedvezményes hitelprogram (“CSOK Plusz”) bevezetésével összefüggésben.
A hatályos visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi szabály hatálya kiegészül a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezménnyel.
A módosítás az újonnan bevezetendő kamattámogatott kölcsön (“CSOK Plusz” kölcsön) esetén az eddiginél korlátozottabb terjedelmű kedvezményre biztosít lehetőséget. Az új “CSOK Plusz” kölcsönről szóló kormányrendelet szerinti értékhatár alatti forgalmi értékű lakóingatlan – 2023. december 31. napját követően kötött adásvételi szerződés alapján történő – megvásárlásához, illetve megszerzéséhez a kölcsönt igénybe vevő vagyonszerzőt az ingatlan forgalmi értéke, mint illetékalap 80 millió forintot meg nem haladó része után illeti meg a visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség.
Bírósági eljárási illeték: 2024. január 1-jétől megszűnik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége. Az illetékbélyeg kivezetésére tekintettel a módosítás 2024. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizethesse, és ezen illetékfizetéssel kapcsolatos részletszabályokat is rögzít.
Az egyéni vállalkozói szabályozás törvényjavaslatból való elhagyása okán a végleges törvényszövegben már nem szerepelnek az egyéni vállalkozó által alapított egyszemélyes kft. vagy egyéni cég illetékmentes vagyonszerzését lehetővé tevő rendelkezések.

Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék

Az egyéni vállalkozók adózásának koncepcionális egyszerűsítésére vonatkozó szabályok törlésével összefüggésben a végleges törvényszövegbe a kapcsolódó, szociális hozzájárulási adót és járulékszabályozást érintő módosítások sem kerültek bele.

Adóeljárás

A jogalkotó ösztönözni kívánja az e-Áfa rendszer használatát. Ennek érdekében a végleges törvényszövegbe bekerült, hogy ha megbízható adózó az e-Áfa rendszerben a gépi interfész alkalmazást választja, tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól.
- Ez alatt az idő alatt a hibák, eltérések javíthatóak, és még az önellenőrzési pótlékot sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.
- Nem alkalmazható azonban az ellenőrzés alóli mentesülés szabálya akkor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.
Az adózóknak a jogalkotó célja szerint könnyítést hoz, hogy a NAV honlapján 2024. július 1-től elérhetőek lesznek a csoportos általános forgalmi adó alanyok tagsági időszakára vonatkozó adatok.

Globális minimumadó

Ahogy korábbi hírlevelünkben már írtunk róla, hazánk számára is megkerülhetetlen a globális minimumadó bevezetése.

A törvénytervezet gyakorlatilag a Tanács (EU) 2022/2523 (2022. december 14.) irányelvét vette át, figyelemmel az esetleges választási lehetőségekre. Az eredeti törvénytervezet szövegéhez 40 oldalnyi módosítási javaslat készült a Törvényalkotási Bizottság által.

A javaslatok nagy része technikai vagy pontosító jellegű módosítás. Az egyik legfontosabb módosítási javaslat volt, hogy kizárólag a társasági adót lehessen figyelembe venni a globális minimumadó számításánál. Ez a javaslat végül nem került elfogadásra, így a törvényben továbbra is a tervezetnek megfelelően a társasági adón kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelmét terhelő adó vehető figyelembe a lefedett adók összegének számításánál.

Kiegészítésre került – többek között – az adó bevallásával és befizetésével kapcsolatos rendelkezések, a K+F kedvezmények figyelembe vételével összefüggő előírások is.

Tekintettel arra, hogy a most elfogadott törvény alkalmazása számos kérdést vet fel, ezért a gyakorlatban felmerülő kérdések rendezése kapcsán pénzügyminisztériumi rendelet lesz kiadva a jövő év folyamán.

Fontos azonban, hogy a globális minimumadó vonatkozásában több száz oldalnyi magyarázat áll rendelkezésre az OECD által (mint például az OECD Modellszabályok kommentárja, a Végrehajtási Útmutató, stb.), amelyet érdemes áttekinteni ezen adónemben érintett vállalkozásoknak.

Az extraprofit adókra vonatkozó 2023. novemberi módosítás

Miközben az adócsomag tárgyalása zajlott, az extraprofit adókra vonatkozó szabályozás kiegészült a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemre vonatkozó rendelkezésekkel.

Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 492/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet ugyanis előírta, hogy gépjárműüzemanyag-kiskereskedelmi tevékenység esetében a 2024-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:

a) a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék.

Ha az adóalany az extraprofit adó általános szabályait és az új rendelkezéseket is köteles alkalmazni, akkor a 2024-ben kezdődő adóév adója

a) a teljes adóalap alapján az általános szabályok szerint megállapított adóösszegnek a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem nélküli tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel és a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel hányadosával szorzott összege,

b) növelve a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemhez kapcsolódóan megállapított adóösszeggel.

Amennyiben az adótörvény változások vonatkozásában kérdések merülnek fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.