Transzferár ellenőrzés és adatszolgáltatás

Kevesebb, mint két hét múlva a vállalkozások jelentős részének esedékessé válik a társasági adóbevallás kitöltése és beküldése, továbbá a bevallás részeként a transzferár adatszolgáltatás elkészítése.

Korábbi hírlevelünkben bemutattuk, hogy a Pénzügyminisztérium is bővítette, kiegészítette transzferár adatszolgáltatási tájékoztatóját, illetve szintén összegyűjtöttük ügyfeleinknek az adatszolgáltatással kapcsolatos változásokat.

A téma fontosságára tekintettel a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két tájékoztatót is közzétett, egyrészt a 2024. évi ellenőrzések fő irányvonalával, másrészt a leggyakrabban felmerülő adatszolgáltatáshoz és dokumentáció-készítéshez kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatban. Tájékoztatónkban e témákat foglaljuk össze röviden.

Transzferár ellenőrzés

A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-ellenőrzések minden évben a NAV kiemelt ellenőrzési céljai közé tartoznak. Míg korábban csak a transzferár dokumentációkban lévő adatokat ellenőrizte a NAV, idén már a dokumentációkban szereplő adatokat az adatszolgáltatásokban szereplő információkkal is összevetheti az adóhatóság akár a 2022. év vonatkozásában is.

A 2023-as kapcsolt tranzakciók vizsgálatakor a NAV főbb irányvonalai az alábbiak:

• a tranzakciók és a kapcsolt felek széles körű elemzése,
• a részletes értéklánc bemutatása,
• a kapcsolt felek részletes, funkcionális elemzése,
• a döntési kompetencia és a pénzügyi kapacitás,
• az összevonhatóság a szigorúbb szabályok tükrében,
• a TP-dokumentáció összeállítása a megváltozott feltételek alapján,
• a TP-adatszolgáltatás a TP-dokumentációval összhangban.

Tekintettel arra, hogy a súlyosan hibás vagy hiányos, illetve hiányzó transzferár-dokumentációk miatt a NAV akár ötmillió forintos bírságot is kiszabhat, érdemes a dokumentációk készítésével kapcsolatos feladatokat komolyan venni. A NAV hivatalos tájékoztatója itt érhető el.

Transzferár adatszolgáltatási tájékoztató

A NAV tegnap közzétett tájékoztatója 29 kérdésben válaszolja meg az adózók leggyakrabban feltett kérdéseit. A válaszok legtöbbje csupán megerősíti a NAV korábbi álláspontját, így nemcsak a jövőre vonatkozóan ad iránymutatást, hanem az elmúlt év(ek)re is figyelembe veendő.

A tájékoztatásból kiemeltünk néhány választ, melyet az alábbiakban foglaltunk össze.

„Kapcsolt vállalkozások között – változatlan áron – történő költségátterhelés esetén fennáll-e az adatszolgáltatási kötelezettség, ha annak összege meghaladja a 100 millió forintot?”

„…ha kapcsolt vállalkozások között költségátterhelés történik, akkor azt egyrészt nem terheli nyilvántartási kötelezettség, másrészt adatszolgáltatási kötelezettség is csak részlegesen terheli.”

Fontos tehát, hogy a költségátterhelés kapcsán is fennáll adminisztrációs kötelezettségünk, nem lehet tőle eltekinteni.

„Mikor vonhatók össze ügyletek?”

„Az NGM rendelet szerint az ellenőrzött ügyletek bemutatása az adózó választása szerint összevontan is teljesíthető, ennek feltétele, hogy az összevonás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított – összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések

• tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy
• egymással szorosan összefüggnek.

A fentieket összefoglalva az összehasonlíthatóság megállapítható, amennyiben az ellenőrzött ügylet és a független ügylet között:

• nincs eltérés;
• van eltérés, de nincs lényeges hatása a módszerrel vizsgált feltételre;
• van eltérés, és az lényeges hatással bír a módszerrel vizsgált feltételre, de az eltérés hatásának kiküszöbölésére észszerűen pontos helyesbítések végezhetők.

A leírtakból következően például az eltérő típusú, felszereltségű gépjárművek értékesítése nem tekinthető azonos tárgyúnak, így az összevonási feltételek nem teljesülnek. Igaz ez továbbá a különböző gabonafajták értékesítésére is.”

Látható tehát, hogy az összevonhatóság kérdését alaposan kell vizsgálni, mert bizonyos esetekben kötelezettségként terheli az adózót, más esetben viszont neki kell indokolni az összevonhatóság okát.

„Az interneten fellelhető komplex számviteli szolgáltatások árait, mint külső összehasonlítható adatokat tartalmazó adatbázist lehet- e alkalmazni komplex számviteli szolgáltatás esetén?”

„… a hirdetések nem megkötött ügyletek, illetve az ilyen ügyletekről valódi adatot nem közölnek a felek publikus internetes felületeken, így az internetről ilyen formában beszerzett információk nem használhatók az összehasonlítható független árak módszeréhez.”

A fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy egy-egy ügylet vonatkozásában az internetről letöltött információk helyett konkrét árajánlatokkal rendelkezzünk, lehetőség szerint legalább 3-4 helyről. Természetesen ezen ajánlatok beszerzése időigényes, és sok esetben nem kapunk egyértelmű vagy jól összehasonlítható árat, azonban egy adóhatósági vizsgálat során fontos eszköz lehet árazásunk alátámasztására.

„A kamatmentes kölcsönre alkalmazható-e az ingyenes átadás miatti mentesítő szabály?”

„A kölcsön nem jelent ingyenes pénzeszközátadást és átvételt, akkor sem, ha kamatmentes, így az NGM rendelet 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti ingyenes pénzeszközátadás és átvétel nem merülhet fel.”

Bármilyen típusú kölcsön (pl. tagi kölcsön, társaságok közötti hitelügyletek, stb.) esetén nagyon fontos, hogy az ügyletet a lehető legkörültekintőbben dokumentáljuk. A szerződésben rögzíteni kell minden olyan információt, ami a későbbiekben fontos lehet, mint pl. futamidő, devizanem, hitelösszeg, fizetési kondíciók, a kamatmentesség ténye, fedezet, hitelcél, stb.

„Ha a társaság kapcsolt vállalkozásának pl. 2021-ben 150 millió Ft kölcsönt nyújtott, a folyósított kölcsön visszafizetett kamata egyik évben (három adóév alatt) sem haladta meg a 30 millió Ft-ot, van-e transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség az ügylet kapcsán?”

„Hitelszerződés esetében az ügylet ellenértékének, árának tehát a kamat tekinthető, következésképpen a szokásos piaci ár elve csak a kamat, mint ellenérték tekintetében értelmezhető.

Tekintettel arra, hogy az érintett ügyletben a kölcsön kamata egyik adóévben sem haladta meg az 50 (2022. előtti adóévek), illetve 100 milliós értékhatárt, ezért az adott ügyletre nem kell az NGM rendelet szerinti transzferár-nyilvántartást készíteni, illetve arról nem kell adatszolgáltatást teljesíteni.”

Egy magasabb összegű hitel esetén fontos, hogy a kamat meghatározásánál a piaci értéket vegyük figyelembe. Mit is jelent ez? Előfordulhat, hogy kedvezményes kamatozású hitelt nyújtunk egy kapcsolt vállalkozásunknak, aminek az éves kamatterhe számításaink szerint 90 millió forint és ezért nem készítünk rá dokumentációt és adatszolgáltatást. Amennyiben a NAV megállapítja, hogy e hitel kamata nem piaci árazással lett megállapítva, mert piaci alapon a kamat 110 millió forint lenne, abban az esetben a dokumentáció és az adatszolgáltatás hiánya miatt szankcionálhat is a NAV.

Hírlevelünk terjedelmére tekintettel csak néhány kérdés-választ mutattunk be, javasoljuk a NAV teljes tájékoztatójának áttanulmányozását, amely itt érhető el.

Amennyiben a transzferár adatszolgáltatás tömeges feltöltésével kapcsolatban nehézség merül fel, keressék kollégáinkat bizalommal, szolgáltatásunkról itt található részletesebb leírás.