Áfaváltozások a Parlamenthez benyújtott őszi adócsomagban

Az őszi adócsomag (melynek tervezetéről korábban beszámoltunk, ld.: Őszi adócsomag tervezet – mindenki hozzászólhat, Áfát érintő módosítások a 2024. őszi adócsomagban) immár az Országgyűlés előtt van.

Az adózást érintő rendelkezéseket elsősorban az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tartalmazza, míg az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/9718 sz. törvényjavaslat az új TEÁOR’25 hatálybalépéséhez kapcsolódóan rendeli módosítani egyes adójogszabályok szövegében a tevékenységi körökre vonatkozó szövegrészeket.

A Javaslatban megfogalmazott, áfát érintő módosítások a korábban közzétett Tervezethez képest – melyről hírlevélben már beszámoltunk – az alábbiakban térnek el.

Adóalap-csökkentés

Pénzvisszatérítéses akciók

A Javaslat szerinti módosítás biztosítja, hogy az áfaalanyok jogszabályi előírás alapján teljesített pénzvisszatérítés kapcsán is élhessenek az áfaalap utólagos csökkentésének lehetőségével.

A kapcsolódó átmeneti szabály értelmében az adóalap-csökkentésre vonatkozó módosítás főszabály szerint azon esetekben alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító pénzvisszatérítést a módosítás hatályba lépésének napján vagy azt követően teljesítette az adóalany.

Az átmeneti szabály azt is lehetővé teszi, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó módosult szabályokat a módosítások hatályba lépését megelőzően, de 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések tekintetében is alkalmazza az adóalany. Ennek feltétele azonban, hogy a pénzvisszatérítésre alapított adóalap-csökkentési igényét más módon (például az adózás rendjéről szóló 2019. évi CL. törvény 196. §-a alapján) nem érvényesítette még.

A módosítás a tervek szerint a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Utólagos árengedmény

A Tervezet az Áfa tv. 78. § (2) bekezdésében szereplő hivatkozást módosította volna a 77. § (1)-(3) bekezdésére, kiterjesztve ezáltal a számlakorrekció nélküli adóalap-csökkentés esetköreit az Áfa tv. 77. § (3) bekezdésének esetköreire is. Ide azok az esetek tartoznak, amikor a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt (skontó, rabatt, egyéb üzletpolitikai célból nyújtott engedmény).

A Javaslat nem a 78. § (2) bekezdésében szereplő hivatkozásba emelné be a 77. § (3) bekezdését, hanem egy olyan rendelkezést iktatna be – 78. § (2a) bekezdés sorszámmal -, amely a teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedmények (skontó, rabatt, egyéb üzletpolitikai célból nyújtott engedmény) kapcsán rögzíti, hogy akkor is lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, ha az ügyletről nem számlát, hanem nyugtát állítottak ki. Ez esetben az adóalap-csökkentés feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.

A teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott, nyugtamódosítással kísért árengedmények kapcsán az átmeneti szabály rögzíti, hogy az adóalap-csökkentés azon ügyletek esetében lehetséges, amelyeknek a teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítése egyaránt 2025. június 30. utánra esik.

A módosítás a tervek szerint 2025. július 1-jén lép hatályba.

A közvetett vámjogi képviselő áfalevonási joga

A Javaslat a szürkegazdaság elleni küzdelem (a közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása) érdekében szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.

Az átmeneti rendelkezés értelmében az új szabályt azon esetekben kell alkalmazni, amikor a termékimport utáni levonási jog keletkezésének időpontja 2025. január 1. napját követi.

A módosítás a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba.

Fordított adózás

A Javaslatnak a fordított adózás földgázszektorban történő bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezései alapvetően megegyeznek a Tervezetben foglaltakkal, az alábbi eltérésekkel:

• A Javaslat értelmében a fordított adózás hatálya alá kerülő földgázértékesítési ügyletek adóalapjáról mind a terméket értékesítő, mind a terméket beszerző adóalanynak forintban kell teljesítenie az adatszolgáltatást.
• A Javaslatban immár az előleghez kapcsolódó átmeneti rendelkezésben is helyes jogszabályi hivatkozás szerepel.

A módosítás a Javaslat szerint is 2025. január 1-jén lép hatályba, és csak átmenetileg, 2 évig él majd, 2027. január 1-től hatályon kívül kerül.  

Az alanyi adómentesség és az áfalevonási jog szabályait érintő változások

Az alanyi mentesség új szabályaihoz kapcsolódó technikai módosítások tartalmilag lényegében megegyeznek a Tervezetben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a Javaslat szövegében “az „EX” utótag” kitétel helyett “a (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószám” hivatkozás szerepel.

Az importált termékek távértékesítése kapcsán a Tervezet által a 253/Q. §-ba beiktatni szándékozott új (7) bekezdésen kívül a Javaslat a 253/P. §-ba is beiktatni rendel egy új (6) bekezdést. Az új rendelkezések értelmében az import egyablakos rendszer választásának a joga nem illeti meg:

• sem azt az adóalanyt, akinek székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, ha belföldön alanyi adómentes minőségben jár el,
• sem azt az adóalanyt, akinek a székhelye belföldön van, vagy a székhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, ha akár belföldön, akár a Közösség másik tagállamában alanyi adómentes minőségben jár el.

A módosítások a tervek szerint 2025. január 2-án lépnek hatályba.

A Javaslat rögzíti továbbá, hogy a más tagállambeli, Magyarországon alanyi adómentességet választó adóalanyok a belföldi ügyleteikről kiállított, kibocsátott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelyük, ennek hiányában lakóhelyük szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással is teljesíthetik, amely tartalmában a héairányelv 284b. cikkének felel meg.

Ez a módosítás a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba.

5 százalékos ingatlanáfa

A Javaslat 2 évvel meghosszabbítaná az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs.

Továbbá a módosítás az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében

• az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált,
• vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették,
• illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti egyszerű bejelentésre vonatkozó határidőt ezen törvény 2024. október 1-jei hatályon kívül helyezésére tekintettel határozták meg. Az említett időponttól az egyszerű bejelentést a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény szabályozza. Tehát az egyszerű bejelentés alá eső lakóingatlan építéseknél is – a feltételek teljesülése esetén – az 5 %-os áfa kulcs alkalmazása folyamatosan biztosított az átmeneti szabályozás alapján is.

A módosítás a tervek szerint 2027. január 1-jén lép hatályba.

Az eNyugta-rendszer hatálybalépésének módosulása

Az eNyugta-rendszer bevezetésével kapcsolatos jogalkotói tervekről tavaly több hírlevélben is beszámoltunk (ld. pl.: Mi várható az áfában a 2024-2025. években?, A Parlament előtt van a 2023. őszi adótörvénycsomag).

A bevezetésre vonatkozóan a 2023. őszi adócsomag részeként elfogadott, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény tartalmazott rendelkezéseket. A bevezetés azonban csúszik, ezért a Javaslat

• az e-Nyugta-rendszerrel összefüggő rendelkezések hatályba lépését 2025. január 1. napjáról 2025. július 1-jére,
• a szankcionáló rendelkezését (mulasztási bírság) 2025. szeptember 1. napjára halasztaná el.

A módosítás a tervek szerint a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Tekintettel arra, hogy a törvénytervezetben további változások következhetnek be, javasoljuk hírleveleink folyamatos nyomon követését, amelyben a többi adónem legfontosabb változásait is bemutatjuk.