Hírek az áfa világából – mi készül a NAV-nál?

2025. március 27.

A NAV boszorkánykonyhájában mindig dolgoznak valamin. Nézzük meg mostanság meg mi készül áfa témakörben. Már az előétel is érdekes, de nem árt, ha egészen a főételig eljutunk.

Lássuk mik vannak az étlapon: Változnak a NAV Online Számla validációi, a határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásához szükséges regisztráció és legvégül: elfogadták a ViDA-t.

Változnak a NAV Online Számla validációi

A NAV közleménye szerint az online számlaadatok minőségének további javításáért több változást is tervez a jelenlegi üzleti validációkban.

A cél a számlaadat-szolgáltatások egységesítése és az adattisztaság javítása, amit a közlemény szerint a következő módosítások támogathatnak az Online Számla rendszerben:

a jelenlegi WARN üzenetek közül 21 a továbbiakban ERROR-ként fog működni,
egy jelenleg inaktív INFO üzenet WARN üzenetté válik, illetve
a rendszer kiegészül egy teljesen új WARN üzenettel.

A tervekkel kapcsolatos véleményeket a hivatal 2025. május 31-ig várja a GitHub-on. A vélemények értékelése után a NAV először tesztkörnyezetben, majd a tervek szerint 2025. július 1-től éles környezetben is bevezeti a validációkat.

Kapcsolódó NAV-közlemény:

https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/A_tisztabb_adatokert_valtoznak_az_Online_Szamla_validacioi

A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásához szükséges regisztráció

2025. január 1-jétől az Európai Unióban székhellyel rendelkező adóalanyok (kisvállalkozások) – meghatározott feltételek mellett – a letelepedésüktől eltérő tagállam(ok)ban is választhatnak alanyi adómentességet. Ehhez elegendő a letelepedés szerinti tagállamban regisztrálni a Kisvállalkozások Közösségi Alanyi Adómentességi Rendszerébe, vagyis az SME-rendszerbe (Special Scheme for Small Enterprises).

A magyarországi székhelyű (székhely hiányában magyarországi lakóhelyű) adóalanyok az Ügyfélportál SME-menüpontjában regisztrálhatnak az SME-rendszerbe, itt nyújthatják be a határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásához szükséges előzetes nyilatkozatot. A NAV ehhez kapcsolódóan felhívja a figyelmet arra, hogy az SME-menüpont és annak funkciói csak akkor jelennek meg, ha az adóalanyok az Ügyfélportálra adószámmal jelentkeznek be, magánszemélyként, adóazonosító jellel bejelentkezve ez a menüpont nem elérhető.

Kapcsolódó NAV-tájékoztatók:

Elfogadták a ViDA-t

Több hírlevélben beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió “VAT in the Digital Age” (héa a digitális korban, röviden: ViDA) megnevezéssel 2020-ban adóügyi cselekvési tervet fogadott el, majd 2022-ben közzétette az abban foglalt célok elérését szolgáló jogszabálymódosítási javaslatcsomagot.

A javaslat egyeztetése különböző tagállami aggályok miatt elhúzódott, de 2024. végén sikerült megfelelő kompromisszumokat találni, és az Európai Tanács megállapodásra jutott a jogszabálycsomagot illetően.

A megállapodás az Európai Tanács oldalán közzétett sajtóközlemény értelmében három jogi aktust – egy irányelvet, egy rendeletet és egy végrehajtási rendeletet – foglal magában; e három jogszabály együtt a héarendszer három különböző aspektusát módosítja.

2025. március 11-én az Európai Unió Tanácsa elfogadta a három jogszabályt:

a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló 2025/516 tanácsi irányelvet (a továbbiakban: ViDA-irányelv),
a 904/2010/EU rendeletnek a digitális korban szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról szóló 2025/517 tanácsi rendeletet (a továbbiakban: ViDA-rendelet), valamint
a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az egyes különös héa-szabályozásokhoz kapcsolódó tájékoztatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló 2025/518 tanácsi végrehajtási rendeletet (a továbbiakban: ViDA-Vhr.),

amelyeket 2025. március 25-én hirdettek ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Official Journal of the European Union).

A jogszabálycsomag 2025. április 14-én lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezések egy részét már ekkortól alkalmazni kell, más előírásokat viszont csak későbbi időponttól.

2025. áprilisától hatályba lépő fontosabb előírások:

A tagállamok uniós jóváhagyás nélkül előírhatják a területükön letelepedett adóalanyok számára, hogy elektronikus számlát bocsátsanak ki a területükön teljesített olyan ügyletekről, amelyek tekintetében összesítő nyilatkozatot nem kell benyújtani.
Az előző pontban említett lehetőséggel élő tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a területükön letelepedett adóalanyok által kibocsátott elektronikus számlák használatához nem szükséges a területükön letelepedett számlabefogadó általi elfogadás.

Hangsúlyozandó, hogy mind a kötelező elektronikus számlázás előírása, mind a befogadói hozzájárulás eltörlése csak lehetőség, az adott tagállam dönti el, hogy kíván-e vele élni.

Április 14-től tehát a magyar jogalkotó előtt nyílik meg a lehetőség ilyen tartalmú szabályozás megalkotására. Amíg ezzel a jogalkotó nem él, a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, tehát papíralapon is lehet számlát kibocsátani a hazai ügyletekről, és kizárólag a számlabefogadó beleegyezése esetén lehet elektronikus számlát kibocsátani. (Amint arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, 2025. július 1-től ez alól kivételt képeznek az energetikai szektor számlái.)

Későbbi években hatályba lépő fontosabb előírások:

2027. január 1-től:
- A vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Közösségben nem letelepedett adóalany általi, a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében nem héaköteles Közösségen belüli termékbeszerzéseket végrehajtó adóalany vagy nem adóalany jogi személy, vagy pedig bármely más nem adóalany részére történő értékesítés esetén is.
- A 10 000 eurós B2C távértékesítési küszöbérték szempontjából csak azon értékesítéseket kell figyelembe venni, amelyeket az adóalany székhelye (lakóhelye, tartózkodási helye) szerinti tagállamból végeznek.
- Az OSS-, IOSS-rendszer alkalmazásával, valamint a vevői készlet szabályozás 2029. július 1-től tervezett kivezetésével kapcsolatos módosítások, pontosítások is bekerülnek a ViDA-csomaggal érintett jogszabályok szövegébe.
2028. július 1-től:
- Hatályba lépnek a ViDA 3. pillérének, az egységes héaregisztrációnak (Single VAT Registration – SVR) a szabályai:
  - Az OSS alkalmazási köre immár az e-kereskedelmi B2B ügyletekre és a saját vagyon mozgatására is kiterjed. Az EU-ban nem letelepedett vállalkozások a termék feladásának vagy fuvarozásának kiindulási helye szerinti tagállamban regisztrálhatnak.
  - A végleges jogszabályszövegbe nem került bele az importált termékek távértékesítésében közreműködő online platformok kötelező regisztrációja az import egyablakos ügyintézési rendszerbe.
  - A vevői készlet szabályai kizárólag a 2028. július 1. előtt feladott, elfuvarozott termékek vonatkozásában alkalmazhatóak, ezen időponttól kezdődően már nem lehet új, vevői készletekre vonatkozó megállapodásokat kötni.
  - A platformok vélelmezett értékesítői szabályai immár a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokra és a közúti személyszállítási szolgáltatásokra is vonatkozni fognak, kivéve, ha biztosított, hogy a szolgáltatás tényleges nyújtója megfizeti a héát.
    - Az utazási irodákra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekre nem kell alkalmazni a kibővített vélelmezett értékesítői szabályokat.
    - A tagállamok kizárhatják a szabályozás alól az alanyi mentes adóalanyok által teljesített ügyleteket.
    - Habár a szabályozás 2028. július 1-jével lép hatályba, a tagállamok 2030. január 1-jéig kaptak időt az új rendelkezések hazai szintű bevezetésére.
  - Az elfogadott jogszabályszöveg végül nem terjeszti ki a vélelmezett értékesítői szabályok alkalmazási körét azon EU-n belüli platformokra, amelyek megkönnyítik a termékek végső fogyasztónak történő értékesítését az EU-ban.
  - Bővül a nemzetközi fordított adózás alkalmazási köre:
    - Ha az értékesítő nem telepedett le és nem rendelkezik héaazonosító számmal a teljesítés tagállamában, a vevő, igénybe vevő viszont rendelkezik ott héaazonosítóval, a fordított adózás alkalmazása immár minden esetben kötelező lesz. Ezen értékesítéseket fel kell tüntetni az összesítő nyilatkozatban.
    - A kötelező alkalmazás mellett a tagállamok az ügyfeleknek termékeket értékesítő vagy szolgáltatásokat nyújtó, a területükön nem letelepedett kereskedők általi termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra is előírhatják a fordított adózást, az ügyfél státuszától függetlenül.
    - A használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különbözet szerinti szabályozás alá eső ügyletek továbbra sem tartoznak a fordított adózás hatálya alá.
2029. július 1-től:
- Hatályon kívül kerülnek a vevői készlet szabályai. Ezen időponttal a 2028. június 30-ig megkötött megállapodások is hatályukat veszítik.
2030. július 1-től:
- Hatályba lépnek a digitális jelentéstételi kötelezettség (Digital Reporting Requirements – DRR) szabályai, a jelenlegi összesítő nyilatkozatot digitális adatszolgáltatási kötelezettség váltja fel.
- Elektronikus számlának kizárólag a héairányelvben meghatározott adatokat tartalmazó olyan számla fog minősülni, amelyet – legalább a kötelezően előírt adatokra vonatkozóan – olyan strukturált elektronikus formában bocsátottak ki, továbbítottak és fogadtak be, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását.
- A digitális adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletekről kizárólag elektronikus számla bocsátható ki. Ha az ilyen számla megfelel az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak (EN 16931) és a 2014/55/EU irányelv szerinti szintaxislistának, akkor az adóalany részére vagy nem adóalany jogi személy részére történő kibocsátásához nem szükséges annak a számlabefogadó általi elfogadása.
- Az egyéb ügyletek vonatkozásában a tagállamok papíralapú vagy az elektronikus számlától eltérő elektronikus formájú dokumentumokat, üzeneteket is elfogadhatnak.
- A számlakibocsátásra a héairányelvben jelenleg előírt 15 napos határidő 10 napra módosul.
- Gyűjtőszámlák (összesítő számlák) kibocsátása az eredeti tervekkel ellentétben mégsem lesz tilos, de ezek tekintetében is 10 napos lesz a kibocsátási határidő, továbbá a tagállamok bizonyos csalásra érzékeny ágazatokban kizárhatják az összesítő számlák kibocsátásának lehetőségét.
- A számlabefogadó adatszolgáltatási határideje a számla kézhezvételétől számított 5 nap. A tagállamok rendelkezhetnek az említett ügyletekre vonatkozó adatok továbbításáról, amennyiben az a személy, akinek a számára a számlát ki kell bocsátani, nem kapta meg azt időben.
- A Bizottság kifejleszt egy központi elektronikus héainformációcsere-rendszert.
  - A nemzeti adóhatóságok ezen keresztül osztják meg az adatokat.
  - A már meglévő tagállami rendszereknek az uniós rendszerrel való interoperabilitását legkésőbb 2035-ig kell biztosítani.
  - A rendszer képes lesz a gyanús tevékenységek elemzésére. Ennek és a gyors információcserének köszönhetően a tagállamok gyorsan teljes körű információkhoz jutnak a határokon átnyúló ügyletekről, és ezeket az információkat fel tudják használni a héacsalás elleni küzdelemben.

Korábbi hírleveleink a témában:

Amennyiben a fenti témákkal kapcsolatban kérdés merül fel, forduljanak szakértőinkhez bizalommal.