A Parlament előtt van a 2023. őszi adótörvénycsomag

Október utolsó napján a kormány benyújtotta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. sz. törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat).

A Javaslat számos eleme ismerős lehet a Kormány által 2023. október 17-én a honlapján közzétett törvénytervezetből, amelyről már hírt adtunk itt és itt. Vannak ugyanakkor olyan javaslatok is, amelyeknek a korábbiakban nem volt előzménye.

A Javaslatnak a korábbi hírleveleinkben leírtakhoz képest új, főbb elemei az alábbiak.

Személyi jövedelemadó

• A Javaslat számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyekre az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnése miatt van szükség.
  • Annak érdekében, hogy azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítsék adófizetési kötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek, a jövedelemszerzés helye akkor is a tevékenység végzésének helye lesz, ha a jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
  • A módosítás a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelem esetében ugyanakkor nem.
  • Az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
• Induló vállalkozás:
  • Definíció: a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
  • A módosítás alapján nem minősül bevételnek az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény), illetve tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jog, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve a megszerzett részesedést a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti, nem ruházza át.
• A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében a Javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.
• A jelenlegi szabályozás szerint csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben. Mivel egy munkáltató számos olyan apróságot adhat a munkavállalóknak (nőnapi virág, Mikulás-csokoládé stb.), ahol a bérként történő kezelés adminisztrációs többletterhet ró a kifizetőre, a Javaslat a kedvezményesen adózó juttatás gyakoriságát egyről három alkalomra emelné.
• Az egyéni vállalkozók adózási rendszere 2025-től jelentősen megváltozna, a vállalkozói személyi jövedelemadó helyébe egy ún. tételes költségelszámolási rendszer lépne. A Javaslat indokolása szerint az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnik, és egy jelentősen egyszerűbb költségelszámolási módszerre épülő rendszer váltja fel.
  • A bonyolult értékcsökkenési szabályok helyett a kizárólag a vállalkozói tevékenységhez használt tárgyi eszközök tekintetében egy összegben, az üzembe helyezés évében lenne lehetőség az eszköz beszerzési árának elszámolására.
  • Az egyösszegű leírás miatt keletkező esetleges negatív adóalap a veszteségelhatárolás szabályai szerint a következő 5 évben keletkező vállalkozói jövedelemmel szemben elszámolható.
  • A nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközöknél megmarad az átalányértékcsökkenés a bevétel 1 százalékáig, viszont a nyilvántartási érték 50 százalékára vonatkozó korlát megszűnik.
  • Megszűnik a vállalkozói kivét intézménye.
  • A saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága ugyan megszűnne, viszont a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja így a jövedelem 89 százaléka lenne.

Társadalombiztosítási járulék

• 2024-től harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősülne járulékalapnak.
• A Javaslat értelmében a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a minimálbérre tekintettel fizetendő járulékból nemcsak az adómentes, hanem az adóköteles átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék mértékéig is igénybe veheti a családi járulékkedvezményt. A módosítás visszamenőlegesen már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettsége meghatározásakor alkalmazható.
• A javaslat kezdeményezi, hogy 2025-től a társadalombiztosítási járulékot
  • a főfoglalkozású egyéni vállalkozók csak a minimálbérig fizessék meg,
  • a másodfoglalkozású egyéni vállalkozók pedig szintén egy tételes járulékalap, a minimálbér 30 százaléka után teljesítsék járulékfizetési kötelezettségüket.
  • A fő- illetve másodfoglalkozású egyéni vállalkozók a diktált járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék vonatkozásában a járulékkötelezettség mértékéig érvényesíthetik a családi járulékkedvezményt.
  • A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a magasabb ellátási alap (pl.: táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében lehetősége nyílna magasabb járulékalap választására.
• Az egyéni vállalkozók tekintetében bevezetett diktált (vagy választott) járulékalap jelentősen leegyszerűsíti a járulékmegállapítás jelenlegi rendszerét, így lehetővé válik – az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan – a havi (negyedéves) járulékbevallás adóhatóság általi kiajánlásának a bevezetése.
  • Az adóhatóság az általa rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig van lehetősége kiegészíteni, illetve javítani. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséget havi bontásban tartalmazza.
  • Az egyéni vállalkozónak arra is van lehetősége, hogy saját maga a bevallási határidőig elkészítse a bevallását.
  • Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és a tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, mely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.

Szociális hozzájárulási adó

• 2024-től a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet.
• A Javaslat a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt vezet be (a hatálybaléptető rendelkezések szerint 2025-től, az indokolás szerint 2024-től). Az adókedvezmény a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, azt
  • a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben,
  • a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben

vehetik igénybe.

• 2025-től a szocho éves elszámolású adó lesz.
• A szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik. Az adót az adóhatóság által kiajánlott bevallási tervezet felhasználásával vagy a vállalkozó által elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell majd évente bevallani és ott kell elszámolni a negyedévente fizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség esetleges különbözetével. A különbözetet a bevallási határidőig, azaz a tárgyévet követő év május 20-áig kell megfizetni.
• Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont 2025-től a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik és egységesen minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta legalább a minimálbér után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
• Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választott, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább ezen magasabb választott alap után meg kell fizetnie. Ha a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem magasabb, mint a választott járulékalap 12-szerese, akkor a jövedelem után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

• Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő közteher a jövőben a törvény erejénél fogva szociális hozzájárulási adónak minősül.

Társasági adó

• A fejlesztési adókedvezmény mértéke emelkedik.
• A Javaslat bevezeti az alternatív beruházás, felújítás fogalmát az általános csoportmentességi rendelet vonatkozó új előírásával összhangban, és az ilyen beruházáshoz kapcsolódóan speciális, előnyös adókedvezmény-szabályokat rögzít.
• A Javaslat bevezeti az általános csoportmentességi rendelet 38a. cikkének megfelelő épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatást.
• Uniós irányelvi rendelkezés átültetésével összefüggésben hatályát veszti az unión kívüli egyezményes államok a kettős adóztatás alól mentesülő telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése. A jogalkotó megerősíti továbbá azt az eddig is fennálló jogértelmezést, miszerint az ellenőrzött külföldi társaság által ténylegesen megfizetett társasági adó alkalmazási köréből kizárandó az adott ellenőrzött külföldi társaság állandó telephelye által máshol megfizetett adó.
• Egy uniós jogharmonizációs pontosító módosítás külön kiemeli azt a fennálló értelmezést, amelyből következően a feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

Általános forgalmi adó

• A Javaslat egyes műalkotások importjára 5%-os kedvezményes áfamértéket javasol alkalmazni.
• A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18%-os áfa mérték alá tartoznak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27 %-os kulcs alá. A Javaslat a jogalkotói célnak megfelelően 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%-os áfa kulcs alá sorolja.
• A héairányelvnek való megfelelést szolgáló pontosítás szerint a közérdekű jellegükre tekintettel adómentes tevékenységek körébe “humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése” tartozik.
• Adómentesség vonatkozik a Javaslat értelmében a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre is, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi.
• A diplomáciai és konzuli képviselet tagját és a nemzetközi szervezet tagját visszaigénylés formájában megillető adómentesség értékhatára a 2024. naptári évtől 600 ezer forintra emelkedik.
• A közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása érdekében a Javaslat szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.
• E-nyugta:
  • Az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak.
  • A törvényjavaslat meghatározza a nyugta kötelező adattartalmát 2025. január 1-jétől, mely bővebb, mint a nyugta jelenlegi adattartalma. Ennek értelmében a kötelező adat része lesz az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat (pl. termék neve, globális kereskedelmi áruazonosító száma, mennyisége, a szolgáltatás neve, mennyisége); amennyiben az ellenérték bruttó összegben van meghatározva, akkor a felülről számított adómérték; adómentesség esetén az arra történő utalás; továbbá használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra történő utalás.
  • E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta kötelező adattartalma változatlan marad.
  • Továbbá átmeneti szabály értelmében 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése az e-nyugtán sem.
  • A törvényjavaslat bevezeti a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát. A Javaslat értelmében ide tartozik valamennyi, a nyugtát módosító okirat, mely tartalmazza a kibocsátás keltét, az okirat sorszámát, annak a nyugtának az azonosítását, amelyet módosít, valamint a módosítás részleteit.
  • A törvényjavaslat kimondja, hogy e-nyugta kiállítása, kibocsátása kizárólag elektronikusan történhet. A kibocsátott e-nyugtát a vevő vevői alkalmazás segítésével tudja elérni a nyugtatárban. Az e-nyugtáról – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kizárólag a vevő kifejezett kérése esetén történik papír alapú nyugtamásolat rendelkezésre bocsátása.
  • A módosítás szerint az Áfa tv. új 11. számú melléklete tartalmazza az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokról valamint az egyéb nyugtákról és a nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat.
• Alanyi mentesség:
  • Mivel 2025-től lehetővé válik, hogy a más tagállambeli áfaalanyok belföldön alanyi adómentességet válasszanak, ezen adóalanyok belföldi ügyleteik vonatkozásában a számla- és nyugtakibocsátáshoz kapcsolódó, az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályok hatálya alá eshetnek. Erre az esetre a törvényjavaslat kimondja, hogy a más tagállamban székhellyel, ennek hiányában állandó lakóhellyel rendelkező, belföldön alanyi adómentességet választott adóalanyok a héairányelvben részükre előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével az esetleges belföldi számlaadat- és nyugtaadatszolgáltatási kötelezettségüknek is megfelelnek.
  • Átmeneti szabály teszi egyértelművé, hogy azon adóalanyok, akik/amelyek belföldön állandó telephellyel rendelkeznek, de székhelyük, lakóhelyük az EU területén kívül van, nem választhatnak belföldön alanyi adómentességet.

Egyéb közterhek

• NETA: A Javaslat törvényi szintre emeli a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet szerinti szabályozást. A törvényjavaslat szerinti módosítás értelmében élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző programnak az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete által, e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatáról támogatott tevékenység, program, kampány, illetve az ezeket szolgáló beruházás minősül.
• Reklámadó: A törvényjavaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét. Ebből következően 2024. december 31-ig az adó mértéke az adóalap 0%-a marad, emellett a továbbiakban sem kell alkalmazni a reklámadó-törvény releváns, eljárási természetű és szankciós rendelkezéseit (megrendelői adókötelezettségek, adó-, adóelőleg-, előleg-kiegészítés fizetési kötelezettség teljesítése, egyes adókötelezettségek teljesítésének elmaradása miatti mulasztási bírság alkalmazása, vélelmezett adó megállapítása).
• Kiskereskedelmi adó: A Javaslat rögzíti, hogy ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
• Illeték:
  • A törvényjavaslat az egyéni vállalkozó eszközeinek a vállalkozói tevékenysége folytatása céljából alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég általi megszerzését mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
  • Az illetékmentesség bevezetését a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályainak változása indokolja. E változások miatt ugyanis egyes egyéni vállalkozók esetében célszerű döntés lehet a meghatározott társas vállalkozási formákra történő áttérés. Ezen áttérést könnyíti meg az új átmeneti illetékmentesség.
  • Az új illetékmentességet azon illetékügyekben kell alkalmazni, melyekben az egyéni vállalkozó eszközeinek a megszerzése 2025. december 31-éig megtörténik.
  • A mentesség állami támogatásnak minősül, azt a vagyonszerző – a tevékenysége függvényében – csekély összegű támogatásként veheti igénybe.
• Háztartási alkalmazott:
  • A Javaslat kivezeti a háztartási munka nyilvántartásba vételének regisztrációs díjfizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályokat, ezzel csökken az önálló adónemek száma.
  • A Javaslat egyértelműsíti továbbá, hogy a háztartási alkalmazott nem minősül biztosítottnak.

Adóeljárás

• Az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelv hetedik módosításának (DAC7) 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt az adatszolgáltatási kötelezettség bővül olyan adatokkal, amellyel kapcsolatos információ jelenleg nem áll rendelkezésre az adóhatóság rendszereiben, így szükséges a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű, ’08 jelű bevallás kiegészítése.
• A Javaslat értelmében a tevékenységüket év közben kezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számítva 30 nap áll rendelkezésre a csoportos társasági adóalany tagjaként való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtására.
• A nyugtatár-szolgáltató a nyugtatárba beérkezett adatokat tíz évig őrzi.
• Az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások megszegése esetén a törvény mulasztási bírságot ír elő. A szankció mértéke a mulasztó személyétől és a mulasztás súlyosságától függ.
• Az állami adó- és vámhatóság mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség súlyos megszegése esetén elrendeli az üzletzárást, ami egységesíti az üzletzárás szankció-rendszerét
• A Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a végelszámolás során is élhessenek az adózók észrevétel benyújtási jogukkal. Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül tehetnek észrevételt.
• Az állami adó- és vámhatóság nem teszi közzé honlapján az azon belföldön letelepedett áfaalany adózók ún. EX-végződéssel ellátott egyedi azonosítószámát, amelyek az Áfa tv. előírásai szerint az Európai Unió más tagállamában választottak a tartalmában a belföldi alanyi adómentességnek megfelelő tagállami szabályozás szerinti adómentességet.
• A Javaslat pontosítja a pénzügyi képviselőre vonatkozó feltételeket azzal, hogy előírja, hogy a bankgarancia csak a képviselőhöz köthető saját bankgaranciával teljesíthető.
• Az ingó végrehajtás értékhatára a 100 ezer forintról a duplájára nő, ami azt jelenti, hogy – fő szabály szerint – 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.
• Ha az adóhatóság a munkáltató felé bocsát ki letiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, illetőleg végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség előtt akkor, az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik.

Tekintettel a számos adótörvény-változásra, javasoljuk Ügyfeleinknek a Parlament honlapján a jogszabályok folyamatos nyomon követését, vagy amennyiben egy helyről szeretnének a legfontosabb változásokról értesülni, olvassák hírleveleinket.